Egy évtizedes hepatitisz B rejtély feltárása új kezelési lehetőség számára nyithat utat
A kutatók érdeklődését kiváltó rejtély középpontjában egy kulcsfontosságú vírusgén áll, amely az X nevű fehérjét kódolja.
A hepatitis B a világ népességének csaknem 5%-át érinti. Hosszú távú károsodást okoz a májsejtekben, és a májrák egyik vezető oka. Világszerte több mint 250 millió ember szenved krónikus HBV-fertőzésben, és a vírus évente több mint 1 millió halálesetet okoz, így az Egészségügyi Világszervezet szerint a második leghalálosabb fertőzés világszerte.
Kutatók most laboratóriumban sikeresen megzavarták a vírus azon képességét, hogy megfertőzze a májsejteket egy olyan vegyület segítségével, amelyet már a daganatellenes klinikai vizsgálatokban is tanulmányoznak - ez által megalapozva az állatmodelles kutatásokat és a potenciális gyógyszerfejlesztést a Cell című folyóiratban közzétett eredmények szerint.
"Ez a projekt a vírus kromoszómáinak megjelenése és működése iránti alapvető érdeklődésünkből indult ki, és váratlan felfedezésekhez vezetett arról, hogy hogyan alakul ki a vírusfertőzés az emberi sejtekben" - mondja Dr. David.
A kutatók érdeklődését kiváltó rejtély középpontjában egy kulcsfontosságú vírusgén áll, amely az X nevű fehérjét kódolja. Ez a fehérje elengedhetetlen a HBV számára, hogy produktív fertőzést hozzon létre a gazdasejtekben és vírus génjeinek expressziójában. Azonban maga az X gén is kódolva van a vírus genomjában.
Az X fehérjét kódoló gént a vírus onkogénjének tartják - vagyis a betegség rák irányába történő progressziójáért felelős génnek, teszi hozzá Dr. Prescott. Ennek oka, hogy az X fehérje lebontja a DNS-javításban részt vevő fehérjéket a gazdaszervezetben. Ez nemcsak megakadályozza, hogy a gazdaszervezet blokkolja az X fehérje aktivitását, hanem a fertőzött sejtek nagyobb valószínűséggel halmozzák fel az évek és évtizedek során felhalmozódó DNS-hibákat, ami daganat kialakulásához vezethet.
"A hepatitis B kezelésének egyik fő kihívása az, hogy a meglévő kezelések megakadályozhatják, hogy a vírus új kópiákat készítsen magáról, de nem teljesen tisztítják meg a vírustól a fertőzött sejteket, lehetővé téve a vírus fennmaradását a májban és a krónikus fertőzés fenntartását" - mondja Dr. Schwartz.
A hepatitis B vakcina is hatásos, de az immunitás fenntartása gyakran emlékeztető oltásokat igényel, ráadásul nem segít azoknak, akik már fertőzöttek. Ez például a vírus anyáról gyermekre történő átvitele miatt is történhet, ami nagyon gyakori a fejlődő országokban.
A kutatócsapat öt kismolekulájú vegyületet tesztelt, amelyekről ismert, hogy károsítják a kromatin képződését. Csak egy gátolta az X fehérje termelését a májsejtekben: a CBL137 nevű rákellenes gyógyszerjelölt.
Fontos, hogy nagyon alacsony koncentrációban is hatásos volt - sokszor kisebb koncentrációban, mint amit daganatellenes klinikai vizsgálatokban, és olyan dózisokban, amelyek csak a vírusra hatottak, de az emberi sejtekre nem.
"Ha ezeket az eredményeket további vizsgálatok is megerősítik, ez a megközelítés alkalmazható lesz krónikus fertőzések kezelésére, és ezért potenciális gyógymódot jelenthet" - teszi hozzá Dr. Schwartz.
Ezen kívül a CBL137 hasonlóan hasznosnak bizonyulhat más kromatinizált DNS-vírusok, például herpeszvírusok és papillomavírusok tanulmányozásához is, jegyzik meg a kutatók. A kutatás továbbfejlesztése érdekében a következő lépés a CBL137 biztonságosságának és hatékonyságának tanulmányozása lenne állatmodellekben, bár ezek a HBV által megfertőzhető fajok szűk köre miatt korlátozottak.
A nucleosome switch primes Hepatitis B Virus infection, Cell (2025). DOI: 10.1016/j.cell.2025.01.033. www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(25)00102-3