November végén 130 milliárd forint volt a kórházak tartozásállománya

A Magyar Államkincstár adatai szerint soha nem volt még november végén 130 milliárd forint az a tartozásállomány, amit a kórházak görgetnek maguk előtt. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az economx.hu-nak azt mondta: a korábban bejelentett 90 milliárd forintos konszolidáció elindult, de most úgy látja, már januárban újabb 50 milliárdra lenne szüksége az intézményeknek.

A pozitívumok között említette: nagyon fontos lépés, hogy a kórházak üzemeltetésének a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) kerülése és annak finanszírozása azt is jelenti, hogy a kormány egy költségcsoport esetében elismerte az alulfinanszírozottságot, és vállalta, hogy biztosítja a szükséges költségvetési forrásokat. A KEF januártól már 81 intézmény üzemeltetéséért lesz felelős. A szervezet főigazgatója elmondta, hogy az átvétel miatt a vármegyei kórházak 85-90 százalékával, a fővárosiak közül pedig mindegyikkel megtörtént már a megállapodás, Másik pozitívum, hogy elindult az a szakmai munka, amelynek eredményeképpen reális lehetősége lesz annak, hogy a politika hosszú idő után végre lássa, mire mennyit költünk az egészségügyben. Erről egyébként a kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt. Azt mondta: most a rendszerben az államilag finanszírozott ellátások leválogatása történik, mert nem kerülhet ugyanaz a műtét az ország különböző kórházaiban más-más összegbe. Ez több ezer tételt jelent, mire ezeket végignézik a szakemberek és ezt a munkát gyorsabban kell végezni, ezért váltottak le két tucat kórházi vezetőt és Jenei Zoltánt az országos kórház-főigazgatót is. A miniszterelnök hangsúlyozta: hónapokra, sőt évekre lesz szükség, mire egy jól szabályozott állami rendszer összeáll. Az kell, hogy a biztosító megmondja, minek mennyi az ára, mert ma nem ismerik az ellátások árát az egészségügyben, és amíg nem árazunk, addig nem tudunk rendesen elszámolni sem.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a 2024-es év 35-40 milliárd forint mínusszal vagy még ennél is többel indul a kórházakban, de ha a KEF valóban megkapja az üzemeltetés fedezetét, az nemcsak azzal jár, hogy a kormány precedenst teremt arra, hogy meghatározott feltételrendszer esetén az állam nem csak elismeri, de orvosolja is a forráshiányt, hanem azzal is, hogy ezek a tételek kiesnek az adósságnövelő tényezők közül. Tehát az idei adósság mintegy fele gyakorlatilag eltűnik a rendszerből – sorolta Rásky László.

Az OSZ főtitkára utalt Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának optimista megjegyzésére is, mely szerint folyamatos a homogén betegségcsoportok (HBCS) kódrevíziója, és emiatt akár 30-50 milliárd forinttal is csökkenhet az intézményekben az adósság termelődése. A NEAK főigazgatója az Economxnek adott interjújában is elmondta: bár januárban 35 milliárd forintos tartozással indítják az évet a kórházak, de egy finanszírozási átalakítás miatt 2024-ben már 50 milliárd forinttal csökkenhet az eladósodottságuk.