Nagyon megugrott a kórházak adósságállománya

Az év elején tartósan csaknem adósságmentes Honvédkórház a friss adatok szerint újra gyűjteni kezdte az tartozásait: egy hónap alatt 269 milliónyi számla kifizetése került várólistára.

Az egyetemek közül a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem engedte el a gyeplőt, előbbi 371, utóbbi 294 milliós havi növekedéssel, így mindkét intézmény tartozása az év negyedik hónapjában átlépte az egymilliárd forintot.

Nem maradt le tőlük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei oktatókórház sem, amelyben 347 millió forintnyi szállítói számla kifizetésére nem találtak forrást áprilisban, így a negyedik hónap végére 657 milliós adósságot tolt maga előtt az intézmény. Ugyanez a nagyságrend – 340 milliós havi plusz – jellemzi a Dél-pesti Centrumkórházat (leánykori nevén Egyesített Szent István Szent László kórház) adósságállományát, amely így április végére megközelítette a 1,5 milliárd forintot.

A milliárdosok klubjába (milliárdon felüli tartozás) a mintegy 100 intézményből 8 jutott be, közülük a Péterfy Sándor utcai kórháznak április végére a 2 milliárd forintos adósságot is sikerült meghaladnia.

A hónapról hónapra folyamatosan újragenerálódó adósságállomány egyértelműen az alulfinanszírozottság jele, a kórházak már 2000-es évek második felétől kezdve nem jutnak hozzá a feladataik ellátásához szükséges forrásokhoz. Az újratermelődő tartozások kiegyenlítésére jellemzően eddig az év végi konszolidációt szánta a kormány, ami ugyan némi gyógyírt jelentett, az alapproblémán azonban nem változtatott.

A rendszert évek óta a beszállítók finanszírozzák, ami számukra nehezen kezelhető és kiszámíthatatlan helyzetet jelent. A változás érdekében a beszállítókat képviselő szervezetek az új emberi erőforrás miniszterhez fordultak – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Javaslatuk, hogy 2019-től az utólagos konszolidáció helyett ezt az összeget előre építsék be a teljesítményfinanszírozásba, így a kórházak előre megkapják a feladataik teljesítéséhez szükséges összeget. A javaslat megvalósítása ráadásul a központi költségvetés számára összességében nem igényel plusz kiadást, sőt, a jogszabály erejénél fogva évről évre fizetendő késedelmi kamat és behajtási költségátalány megszűnése miatt megtakarítást eredményez.

Arról nem beszélve – hangsúlyozza a főtitkár -, hogy a teljes intézményrendszer számára kiszámítható és stabil gazdasági környezetet teremt. Emellett az adósság újratermelődését megakadályozó hatékony pénzügyi ösztönző- és kontrollmechanizmusok mielőbbi kidolgozását is kérik az új emberi erőforrás minisztertől, Kásler Miklóstól.