MGYK: sok megoldandó feladat vár a kormányra

Hankó Zoltán az Aréna című műsorban a kisebb települések ellátásáról, az elektronikus egészségügyi térről, és arról is beszélt, hogy a diagnosztizált betegek nagy része nem működik együtt az őt kezelőkkel.

Egyetértési nyilatkozatot írt alá a Magyar Gyógyszerészi Kamara és az új kormány, amelyben megfogalmazták a legfontosabb célokat. Sürgősen rendezni kellene például a gyógyszertári ügyelet és egyes szerek forgalmazásának kérdését – közölte Hankó Zoltán, a kamara elnöke.

„Hatósági kijelölés alapján mondják meg, hogy melyik gyógyszertárnak és hogyan kell az ügyeletet ellátni, de az ügyelet költségeinek központi finanszírozásáról még nincs döntés. Ez van a gyógyszerforgalmazásnál is. Nem nézik, hogy egy drága gyógyszernél a kigazdálkodható árrés a banki átutalási költségeket sem fedezi. Ezzel együtt a gyógyszerész minden gyógyszer forgalmazására kötelezett, és ha valamelyik nem kapható, akkor be kell szereznie 24 órán belül” - fejtette ki.

Hankó Zoltán megoldandó feladatnak nevezte azt is, hogy sok kistelepülésen egyáltalán nincs patika.

„Ez kihívást jelent, meg kell oldani a települések gyógyszerellátását. Nemcsak finanszírozási, hanem komplett vidékfejlesztési program részeként kell erről gondolkodni. Arra kell figyelni, hogy a kistelepülés gyógyszerellátását olyan patikák közreműködésével oldjuk meg, amelyek a közelben vannak. Ezt jeleztük az állami vezetőknek, és bízom abban, hogy erről érdemben tudunk tárgyalni” - emelte ki.

Az orvosok és a gyógyszerészek közötti konfliktusokat, amelyek olykor a receptfelírás miatt alakulnak ki, a kamara elnöke szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér megoldhatná. Óriási előrelépést jelentene, ha a fejlesztés következő fázisában az orvos és a gyógyszerész között jelenidejű kommunikáció jöhetne létre – hangsúlyozta Hankó Zoltán. Hozzátette: azon is dolgoznak, hogy a gyógyszerész ne csak ellenőrizhesse egy recept tartalmát, hanem adott esetben a szükséges korrekciót is elvégezhesse.

Az új informatikai rendszert azonban még fejleszteni kellene, hogy a nagyobb intézményekben, például kórházakban is gördülékenyen működjön – tette hozzá a kamara elnöke.

Hankó Zoltán elmondta, hogy egy felmérés szerint a diagnosztizáltan bizonyos légúti megbetegedésekben szenvedőknek csak 30-35 százaléka tartja be az orvosi és gyógyszerészi utasításokat, vagyis csak ennyien veszik be a gyógyszerüket – mondta a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, aki szerint ezen változtatni kell.

"Arról kell meggyőzni a betegeinket, hogy az ő érdekük ezeket az előírásokat, ezeket az adagolási, szedési utasításokat, vagy életmódbeli kérdéseket betartani, mert ha nem, akkor az egészségi állapotuk folyamatosan romlik tovább, idő előtt lesznek szövődmények. Az együttműködés hiánya az egészségügyi ellátótrendszer olyan alacsony hatékonyságú működésével jár együtt, ami többek között a gyógyszerelésnél a támogatás összegének fölösleges elköltését, vagy hatékonytalan elköltését jelenti" - hangsúlyozta.

Hankó Zoltán közölte, hogy az utóbbi időszakban a gyógyszerészek is egyre többet foglalkoznak a megfelelő kommunikációval.

A gyógyszerész képzés tematikájába is beépült már az, hogy a gyógyszerész szaknyelven beszéljen a betegével, az ő felkészültségének megfelelő szavakat használva ismeretet adjon át neki. A gyógyszerész dolga, hogy megpróbálja meggyőzni a beteget, hogy ha ezt, vagy azt csinálja, akkor mi lehet a következmény - mondta.

"A másik meggyőzésének a tudománya egy olyan szakma, amit meg kell tanulni a gyógyszerésznek, és azt követően ez a jelenleginél hatékonyabban működhet" - tette hozzá Hankó Zoltán.