20 év múlva lehet eredménye az új nemzeti népegészségügyi programnak
Még ebben az évben a kormány elé kerülhet a nemzeti népegészségügyi program, amelynek gerince az öt betegségcsoport - onkológiai, keringési, mozgásszervi, gyermekgyógyászati és mentális zavarok - megelőzésére és kezelésére kidolgozott nemzeti program - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
A miniszter elmondta: a nemzeti egészségprogramok a Nemzeti Rákellenes Program struktúrájára fognak épülni, amelyet 1993-ban az ő irányításával az Országos Onkológiai Intézet állított össze, és amely a WHO irányelveinek egyik alapmunkájává vált. A program részeként előírták a szűréseket, a diagnosztikát, a terápiás lehetőségeket, a betegség kezelésének oktatását, a kutatás-fejlesztést, a személyi feltételeket, a társadalmi szervezetek szerepét, a rehabilitációt és mindezek alapján a szükséges finanszírozást - ezek a szempontok adják majd tehát a programok vezérfonalát.
Kiemelte, az összes nemzeti program domináns része a megelőzés: már óvodától kezdve az oktatás részévé kell tenni, hogy az egészséges életmód természetessé váljon, illetve időben felismerjék az egyes betegségek tüneteit.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a népegészségügyi program eredményei tizenöt-húsz éven belül lesznek látványosak, tehát hosszú távban kell gondolkodni, nem négyéves politikai ciklusokban.
Jelenleg évente ötmillió, azaz egy Finnországnyi ember hal meg valamilyen dohányzás okozta megbetegedésben. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint 2025-2050 között előreláthatóan évi tízmillió ember hal majd meg dohányzás következtében, ha nem sikerül drasztikusan visszaszorítani a dohányzást a felnőttek leszokásának fokozásával, illetve a fiatalok rászokásának megelőzésével. Napjainkban a fejlett országokban a dohányzásspecifikus halálozások részaránya a 70 év alatti férfiak halálozásában 24 százalék, a nőkében 7 százalék. A középkorú férfiak körében a szív- és érrendszeri halálozások egyharmada, a rákhalálozások közel fele, a légzőrendszeri betegségek okozta halálozások kétharmada a dohányzásnak tulajdonítható.
Magyarországon az 1970 és 1999 közötti időszakban mintegy 800 ezer halálozás a dohányzás miatt következett be, azaz az utóbbi három évtizedben dohányzás okozta minden ötödik ember halálát.
A férfiak halálozásainak 28, a nők halálozásainak mintegy 9 százaléka dohányzásspecifikus halálozás. 1970-ben 20 ezer, 1999-ben több mint 28 ezer ember halt meg dohányzás következtében. Ezen időszak alatt a dohányzás okozta mortalitás 19 százalékkal nôtt, miközben a dohányzástól független, egyéb okokból származó halandóság több mint 9 százalékkal csökkent. Az egész népességre számított dohányzásspecifikus, standardizált halálozási arány 1999-ben kétszerese volt az EU (2004. május 1. elôtti) országaira számított átlagnak.
A dohányzással összefüggő betegségek okozta halálozás terén (amelyek közül a szájüreg, a garat, a légcső, a tüdő, a nyelőcső daganatai, az iszkémiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és a krónikus obstruktív tüdôbetegségek okozta halálozást vizsgálják) hazánk az európai országok mezőnyében az első harmadban található.
