További cikkek a Szakmapolitika rovatból

Máig nem tisztázott a non-doctorok feladatköre

Mivel a végzett ápolók nem tudják kamatoztatni tudásukat, az előbb-utóbb elévül, hiába vettek részt a mesterképzésben.

hirdetés

„Az orvosok egészen addig bíznak az ápolók munkájában, ameddig kiosztják nekik az apróbb feladatokat. De onnantól kezdve, hogy a nővérek beleszólnának az orvosok hatáskörébe, ez a bizalom elvész, mert az már sérti a presztízsüket” – mondta a Telexnek az álnéven nyilatkozó Bea, aki 2019-ben, az elsők között szerzett abszolutóriumot a kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzésen.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzés 2017 szeptemberében indult el, az első hallgatók 2019 januárjában végeztek. A kiterjesztett hatáskörű ápolók, más néven non-doctorok olyan szakemberek, akiknek tudása lehetővé teszi, hogy átvegyenek az orvosoktól kisebb feladatokat, és önállóan végezzék a munkájukat. A képzésen belül a hallgatók hat különböző szakirányt választhattak: aneszteziológiai, geriátriai, közösségi, intenzív, perioperatív és sürgősségi. A képzés indulásakor heves vitákat váltott ki, hogy annak elvégzése pontosan milyen feladatokra jogosítja fel a kiterjesztett hatáskörű ápolókat. Ezt elvileg a képzés kimeneti követelményeiben kellett volna rögzíteni, ez viszont máig nem történt meg, miközben már száznál is többen kapták kézhez a diplomájukat. Bea szerint jelenleg több száz végzett ápoló „parkolópályán” van. Ennek oka, hogy a kiterjesztett hatáskörű ápolókat papíron önálló munkavégzésre készítik fel, de mivel még nem rögzítették, hogy pontosan milyen feladatokat láthatnak el, így az adott kórházon/háziorvosi praxison múlik, mire használják a tudásukat. Szerinte mivel a végzett ápolók nem tudják kamatoztatni a megszerzett tudásukat, így az előbb-utóbb elévül.

„Ha mindenki a végzettségének megfelelő munkát tudna vállalni, az nagyon sokat lendítene a betegellátás színvonalán. Nem maradna el annyi műtét, rövidülnének a várólisták” – mondta.Hasonló tapasztalatokról számolt be Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara (MESZK) elnöke, aki szerint probléma, hogy a szakhoz tartozó képzési kimeneti követelményeket még mindig nem rögzítették, így a kompetenciákat, hatásköröket sem pontosították. Szerinte emiatt is lehet, hogy a képzésekre jelentkezők száma nem emelkedett olyan dinamikusan, mint ahogy azt korábban várták. „Számos specializációra nem is, vagy csak alig jelentkeztek hallgatók.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

Telex

Ajánlott cikkek