Konferencia: kiemelten fontos a betegbiztonság növelése

    Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem betegbiztonsági tanszéki csoportjának vezetője és Lám Judit, a - konferenciát szervező - Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese közös felvezetőjükben elmondták: az egészségügyi ellátásban természetesen mindenki arra törekszik, hogy minél ritkábban okozzanak károsodást a betegnek. Az ellátás következményeként azonban előfordulhatnak úgynevezett nem kívánatos események, amelyek egészségkárosodást vagy életminőség-romlást eredményeznek. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint ilyen nem kívánatos események a leggazdagabb országokban minden tizedik beteget érintenek, világszerte pedig a tíz leggyakoribb halálok vagy fogyatékossághoz vezető ok között tartják számon ezeket - ismertették.

    Kitértek arra is, hogy bizonyos módszerekkel a nem kívánatos események akár fele-kétharmada is megelőzhető. A legegyszerűbb módszer a betegek aktívabb bevonása az ellátásba, ami akár tizenöt százalékkal csökkentheti a betegkárosodások előfordulását. A legfrissebb kutatások szerint az OECD tagállamaiban a kórházi költségvetés tizenöt százalékát teszik ki a nem kívánatos eseményekből fakadó pluszkiadások, így a károsodások csökkentésére irányuló intézkedések és befektetések jelentős anyagi megtakarítást eredményezhetnek - emelték ki.
    Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arról beszélt, hogy a betegbiztonság garantálása annál nehezebb, minél bonyolultabb beavatkozásokat végeznek, hiszen egy kis hibának is súlyos következményei lehetnek. A betegbiztonság növelése érdekében optimalizálni kell a betegutakat, a szakembereket fel kell készíteni a kríziskezelésre is, a mindenkor érvényes irányelveket protokollokba kell önteni, és nagy volumenű ellátócentrumokat kell létrehozni, mert kutatások szerint ez csökkenti a szövődmények kialakulását - sorolta.

    Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára, a konferencia fővédnöke nem tudott részt venni a rendezvényen. Az eseményen felolvasott levelében arról írt, hogy a betegbiztonsági kockázatok csökkentése kiemelt feladat valamennyi országban, így Magyarországon is, ehhez pedig olyan működési környezetre van szükség, amely megvédi a betegeket, de meghatározó a szerepe maguknak a betegeknek és látogatóiknak is. Kiemelte: a legnagyobb problémát a kórházi fertőzések jelentik, de következetes infekciókontroll-gyakorlat segítségével ezeknek akár harminc-ötven százaléka is megelőzhető. A kormánynak is célja a fertőzések mérséklése, ennek érdekében pedig komoly szakmai munka zajlik évek óta - tette hozzá.

    Surján Orsolya országos tisztifőorvos-helyettes azt hangoztatta, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szeretne partnere lenni a kormánynak, az egyetemeknek és a kórházaknak a betegbiztonság növelése érdekében. Kifejezte meggyőződését, hogy a betegbiztonsághoz szükség van jogszabályi keretekre, ugyanakkor egyénre és intézményre szabottan kell szabályozni a folyamatokat, amelyeket a dolgozóknak magukévá kell tenniük, emellett pedig együttműködő páciensekre is szükség van a siker érdekében.
    Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke ismertette, milyen nehézségek akadályozzák a betegbiztonság megteremtését: a kórházak rossz állapota, a klimatizálás hiánya, az eszközhiány, az elöregedett vagy nem jó minőségű műszerek, a nem megfelelően képzett személyzet és a szakemberhiány. Kiemelte: a realitásból kell kiindulni; a kórházszövetség szerint "szükséges, elégséges és minőségi" ellátóhelyeket kell létrehozni, a struktúrát és a finanszírozást át kell alakítani, innovatív megoldásokra van szükség, valamint növelni kell a betegek és hozzátartozók tudatosságát.

    Szócska Miklós, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója azt hangoztatta, hogy a digitális megoldások növelik az ellátás biztonságát, és már most rengeteg lehetőség áll rendelkezésre, csak jobban ki kellene használni őket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben még hatalmas technológiai robbanás várható, a betegbiztonság kiberbiztonsági kérdéssé válik, így mérlegelni kell majd a kockázati tényezőket is.