Kökény Mihály az új ügyeleti rendszer következményeiről

Még csak egy-két hónap telt el azóta, hogy – utolsóként – Budapest is belépett a vidéken már hosszabb ideje működő, a kormány által megálmodott új rendszerbe, s az eddigi tapasztalatok szerint a fővárosban egészen más problémák jelentkeztek – választotta szét a két problémahalmazt a korábbi egészségügyi miniszter. Az egyik komoly elemként azt emelte ki, hogy a mentőszolgálatnak extra erőfeszítéseket kell tennie, hogy az ügyeleti pontokon megfelelő személyeket tudjon biztosítani. Hallott olyan konkrét esetekről, amikor megkeresték az ott korábban feladatot ellátó magáncéget, és onnan vettek át embert, hogy kevesebb mentőst kelljen kivonni, illetve elvezényelni vidékről. 

Budapesten nagyobb lakossági elégedetlenséget kiváltó, az új ügyeleti renddel összefüggésbe hozható nagy zavarról nem tudok, de az biztos, hogy a komoly létszámhiánnyal küszködő mentősöktől a sürgősségi ügyelet ellátása nagy erőfeszítést igényel – szögezte le Kökény Mihály a Hírklikknek. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek. Hiszen ez visszaüt abban, hogy mennyire gyorsan tud a mentő egy olyan esethez vonulni akkor, amikor tényleg mentős feladatot kell ellátni. Szerinte alaposan meg kellene vizsgálni, hogy mennyire nőtt meg a mentősök tényleges túlterheltsége, a sürgősségi ellátás működtetése mennyire veszi el az energiát, időt, kapacitást a mentősök alapvető feladatától, az életmentéstől. Hogy ez jogos felvetés, azt az is bizonyítja, hogy sok a jelzés: rendszeresen fel kell rendelni vidékről mentősöket Budapestre, hogy el tudják látni a feladatokat a fővárosban. Mindenesetre semmiféle melldöngetésnek nincs egyelőre helye – vonta le a következtetést a volt miniszter. Egy biztos, ezt az új rendszert a kormány kierőszakolta, azt állítva, hogy nem volt megfelelő minőségű a korábbi sürgősségi ellátási rendszer, illetve, hogy nem volt egységes a fővárosban és vidéken. Holott nem voltak ilyen gondok és panaszok, amíg az önkormányzatok saját feladatként megszervezhették az ellátást, még ha valamilyen magán-közreműködő útján is – szögezte le, megjegyezve: ma már nincs erre sem lehetőség, hiszen állami feladattá tették, a kormány pedig azt a mentőkre testálta.

A korábbi egészségügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a háziorvoslás nem sürgősségi ellátószakma, a háziorvosok dolga a megelőzés, a diagnosztika, a krónikus betegek gondozása, és bár természetesen szükség esetén ellátnak egyfajta készenléti feladatot is, de ez teljesen más, mint amit a sürgősségi osztályon végeznek – ez pedig már betegbiztonsági kérdéseket is felvet. Kökény szerint mindenképpen rendezést igényel, hogyan lehetne mentesíteni az idős háziorvosokat a sürgősségi kirendelés kötelezettsége alól. 

Azt látom, hogy rengeteg erőfeszítést tettek, ugyanakkor nagyon sok a bizonytalanság, a dicshimnusznak pedig egyáltalán nincs itt a helye – összegzett Kökény Mihály, megállapítva: „a magyar egészségügy nagyon komoly pénz- és létszámhiányán, az egészségügy válságán a sürgősségi ellátás átszervezése nem sokat segített”. Azt is megkérdőjelezi, hogy miért kell rendre, erőnek erejével hozzányúlni ahhoz, ami a korábbi időszakban működött. Nem csak a sürgősségi ellátás rendszeréről van szó – mondta, egy másik példát is említve, mégpedig a védőnői hálózatét, ami ma rosszabbul működik, mint mielőtt a kormány átszervezte, s nem vette ki az önkormányzatok kezéből.