Kitörési pontnak szánták, most elkaszálták az egészségipari stratégiát

Szavak szintjén a hat kiemelt versenyképességi ágazat között van az egészségipar, a kormány mégis visszavonta az erről szóló, 2020-ban elfogadott stratégiát, ahogy a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer továbbfejlesztése érdekében meghozott határozatot is.

A csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy két fontos, az egészségügyet érintő négy évvel ezelőtt elfogadott döntését vonta vissza a kormány. Az egyik a Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a másik a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat.

A kormány a koronavírus-járványra válaszul indította 2020-ban az Egészségipari támogatási programot, amelynek célja a magyar gazdaság versenyképességének növelése mellett az, hogy Magyarország az egészségügyi védőeszközök terén is képes legyen önellátásra. Az egészségipari stratégiát létrehozó 1517/2020. kormányrendelet szerint a kormány öt pilléren nyugvó hazai egészségipar fejlesztésére irányuló stratégiát hozott létre. 

A stratégia kilenc egészségüggyel kapcsolatos területre összpontosít, ezek: gyógyszeripar, orvostechnikai eszközök, biotechnológia, gyógynövényipar, genomika, bionika, klinikai vizsgálatok, egészségturizmus és e-health háttéripar. Egészen a Magyar Közlönyben megjelent csütörtöki visszavonási döntésig úgy tűnt, a stratégiát komolyan gondolja és valóban kiemelten kezeli a kormány. 2021-ben Varga Mihály pénzügyminiszter még azt mondta, az egészségipar fejlesztése stratégiai jelentőségű, „mind az ellátásbiztonságot, mind a növekedési képességet illetően.”

Az Egészségipari Támogatási Program keretein belül a kormány 2020-ban és 2021-ben összesen 67 milliárd forint vissza nem térítendő fejlesztési forrással támogatta a hazai egészségipari gyártást 67 helyszínen, 87 milliárd forint összegű fejlesztéshez járulva hozzá.