„Jobb egészség és erősebb WHO” – A Semmelweis Szalonban is bemutatta programját Dr. Szócska Miklós

A pozícióért összesen hat jelölt szállt versenybe, Dr. Szócska Miklós a manilai, regionális bemutatkozás után és a november eleji tagországok előtti genfi meghallgatás előtt nyilatkozott az egyetemi honlapnak. A főigazgató-jelölt egy Semmelweis Szalonban szervezett interaktív konzultáción is bemutatta programját, melyet Dr. Szél Ágoston rektor nyitott meg és Dr. Réthelyi Miklós rector emeritus moderált.

Az elmúlt időszakban elkészített főigazgató-jelölti program egyebek mellett érinti a járványok elleni küzdelmet, az emberiség egészségesebbé és egészségtudatosabbá tételét, az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvének érvényesítését és a WHO szervezetének reformját is.

Dr. Szócska Miklós programját két részre osztotta: egyrészt foglalkozik azzal, hogy miként lehet globális szinten egészségesebb az emberiség, másrészt a WHO mint támogató szervezet, hogyan tudja ezt a leghatékonyabban érvényre juttatni. Mint magyarázza: a két dolog összefügg, hiszen a világszervezet bevételeinek nyolcvan százaléka külső támogatóktól érkezik, ha pedig olyan vád érheti a szervezetet, hogy nem elég felkészült például a járványokra, akkor nem lesz képes stabilan tartani a bevételeit. A pandémiákra, esetleges új világjárványokra való proaktív felkészülést egyébként a kiemelt prioritások között említi programjában, meglátása szerint az egyik legforróbb téma, hogy az Ebola- és a Zika-járvány után meg lehessen nyugtatni ez ügyben a világot. Mindebben persze a nemzetállamoknak alapvető a felelősségük, ugyanakkor a WHO-nak fontos koordináló szerepe van, és nyomon kell követnie, hogy globális szinten rendelkezésre állnak-e a megfelelő erőforrások. Ma az utazás felgyorsulása miatt a világon minden mindennel összefügg, így mindenki közös érdeke, hogy intézményesen folyamatos forrást teremtsünk a kockázatok kezelésére – véli.

Dr. Szócska Miklós az egészséget veszélyeztető legnagyobb problémák között említi a klímaváltozást, mely nyomán új betegségek és járványok bukkanhatnak fel. A fenyegető tényezők között ugyanakkor második helyen áll szerinte az egészséggel összefüggő felelőtlen emberi magatartás. Mint mondja, már az alacsony és közepes jövedelmű országokban is a nem fertőző betegségek vezetik a haláloki statisztikát. Ehhez hozzájárulnak a fogyasztási szokások, a különböző, egészségtelen termékeket hirdető globális reklámok, az antibiotikumok nem megfelelő használata, valamint az olyan üzleti modellek, melyek a rövid távú hasznot a hosszú távú érdekek fölé helyezik.

A programban Dr. Szócska Miklós hangsúlyozottan kitér az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésére. Ezt támogathatják bizonyos már rendelkezésre álló technológiai újítások, mint például az e-health megoldások, a mobil és hordozható egészségügyi eszközök, az ún. point of care (betegágy mellé vihető diagnosztika) technológiák, amelyek olyan területekre juttathatják el az ellátást, ahol korábban ez nem volt elérhető. Dr. Szócska Miklós felvetette a Magyarországon az ő államtitkársága (2010-14) alatt már bevezetett népegészségügyi termékadó kiterjesztését, mely a globális forrásteremtés egy lehetséges eszköze lehet.

Mindezzel párhuzamosan a WHO szervezeti működésében egy hatékonysági reformra van szükség, meg kell erősíteni a világszervezet szerepét, mint a globális egészségügy megkérdőjelezhetetlen, pártatlan és független vezetőjét, mely a változtatás ügynökeként működik – emelte ki Dr. Szócska Miklós. Biztos az is, hogy a leendő főigazgatónak fel kell vállalnia az elméleti megoldások és a gyakorlati megvalósítás közötti különbségek szűkítését, a szervezet esetében pedig erősíteni kell a rugalmasságot, a partnerségre való építkezést. Emellett a WHO-nak egy tudás- és törvénytárként is kell működnie, mely minden egészségüggyel összefüggő kérdésben nemzetközi példákkal tudja segíteni a tagállamokat. Az egészséget globális politikai, gazdasági és pénzügyi prioritássá kell tenni – mutatott rá Dr. Szócska Miklós.

A WHO új főigazgatójáról jövő májusban szavaz a világszervezet közgyűlése, addig azonban több megmérettetésen is át kell esniük a jelölteknek. Mint arról Dr. Szócska Miklós beszámolt: az első nagy „kampányrendezvénye” megtörtént, október közepén Manilában, a Csendes-óceáni térség regionális tanácsülésén mutatkoztak be legutóbb a jelöltek. A folyamat következő állomása október utolsó hetében egy webfórum a WHO tagállamok számára, amit november 1-2-án egy meghallgatás követ Genfben, ahol sorsolással eldöntött sorrendben mutatják be a jelöltek a programjukat a tagországok képviselői előtt. Másnap a Lancet Chatam House vitafórumán folytatják a megkezdett párbeszédet Londonban. Jövő év elején először ötre, majd háromra szűkítik a jelölti listát, majd májusban meghozza a végső döntést a közgyűlés, melyben mind a 194 tagállamnak szavazati joga van.

A WHO főigazgatói posztért összesen hatan versengenek, Dr. Szócska Miklóson kívül a további jelöltek Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus (Etiópia), Dr. Flavia Bustreo (Olaszország), Dr. Philippe Douste-Blazy (Franciaország), Dr. David Nabarro (Egyesült Királyság), Dr. Sania Nishtar (Pakisztán).  

Dr. Szócska Miklós az esélyeivel kapcsolatban úgy fogalmazott: az egészségügyért való globális küzdelem napirendjét szeretné formálni a jelölési folyamatban, a végső döntést ugyanakkor nyilvánvalóan érzékeny diplomáciai és nemzetközi folyamatok is befolyásolják. Ugyanakkor hangsúlyozta, már a jelölés, a kiválasztási folyamatban való részvétel is nagy megtiszteltetés számára.