Hogyan látja a Magyar Kórházszövetség Elnöke, Dr. Velkey György a nagy visszhangot keltő elképzeléseket a nemrég elfogadott „kórháztörvénnyel” kapcsolatban? - II. rész

Orvosi és ápolói béremelés

Orvosi béremelés: 2021 tavaszán a hálapénz kivezetésével jelentős lépcsőzetes béremelés indult el, és jogállási törvény hatálya alá kerültek az orvosok, ahol kötöttebben tudtak dolgozni. A béremelés 2023 januárjában folytatódik. Fontosnak tartaná, hogy a bérben a teljesítmény is jelenjen meg, pl. azt az orvost, akit többen választanak, plusz juttatást kapna. A több mint 10 éve elindult folyamatnak egyik eredménye, hogy az idén minden rezidensi hely betöltött, azonban a középkorú szakorvosok nagyon hiányoznak a rendszerből. A törvény előkészítésben megjelenő akár -20%-os bérelvonás szerinte nem a legjobb megoldás lenne, és csak súlyos fegyelmi esetben élne vele a munkáltató.

Ápolói béremelés: Az ápolók roppant fontos részei a rendszernek, olyan életet élnek, amely egy átlagembernek elképzelhetetlen, karácsonykor, hétvégén ügyelnek, több műszakban dolgoznak. Az ápolóknak a társadalmi megbecsültségét növelni kell. 2020 elején itt is elindult egy béremelés, amely megtorpant, pedig fontos, hogy az orvosok béremelését kövesse a szakdolgozóké is. Ennek aránya jó esetben 30-40% között van (külföldi példák), jelenleg 27%. (Szerk. megj.: A cikk írásakor még nem volt ismert a szakdolgozók 2023. és 2024. évi béremelése). Bár több nehéz időszakon van túl az egészségügy, nem volt sztrájk, mert szem előtt tartják, hogy a beteg üdve a legfőbb törvény, így nehezen állnak rá arra, hogy ne ápolják a beteget. Az ápolók azonban errodálódnak, legfőképp azok a teamek (aneszteziológia, műtősök, intenzív osztályon dolgozók), akik nélkülözhetetlenek. Ők elhagyják a pályát, vagy magánszolgáltatókhoz mennek át, ezért Velkey véleménye szerint fontos, hogy a januári orvosi béremelést, szakdolgozói béremelés is kövesse.

Az orvosok kórházi szakmai gyakorlatához kötött működési engedély

Bár a törvényből végül kimaradt, de a Magyar Kórházszövetség elnöke nem tartja ördögtől valónak a felvetést, mivel Svájcban és Angliában is hasonló a gyakorlat. Összesen havi 20 óra állami kórházban letöltött gyakorlat, vagy 10 óra ügyelet vállalása lett volna kötelező, ami valóban kórházhoz kötöttséggel járna. Sok orvos nemcsak a magán, hanem az állami szektorban is dolgozik, őket ez nem is érintené. Azért is támogatja ezt az elképzelést, mert a közellátás biztonsága rendkívül fontos, a magánellátás szövődményeit is az állami szféra látja el, nagyobb műtéteket, szervátültetést csak a közellátás végez. Hazánkban egyenlőre rendszeridegen ez a felvetés, amikor igen súlyos a helyzet a közellátásban.

Az alap és szakellátások harmonizálása

A szakellátások oldaláról fontos lenne a szorosabb együttműködés az alapellátással. A városi kórházaknak lehetősége lenne az alapellátás koordinálására, összefogására, prevenciós feladatok ellátására. Ennek módszertanát még nem látni, és természetes, hogy az eddig magánpraxisban önállóan dolgozók függetlenségüket féltik.

Betegek ellátása

A közellátásnak protekcionális védelmet kell nyújtania a betegeknek, nagyon fontos, hogy aki anyagilag nem tudja megfizetni a magánellátást, az is hozzáférjen az ellátáshoz. Ehhez szükséges a várólisták csökkenése, a közellátás megerősítése. Sokan erejükön felül kifizetik az ellátást a magánszektorban, ezzel egyben el is szegényednek. Jó, ha a betegnek van egy kiegészítő biztosítása, egészségpénztári tagsága, ha mégis magánellátást kénytelen választani.

Ugyanakkor fontos, hogy a beteg számára fizikailag elérhető legyen az adott ellátás. Így lehetőség az is, hogy ne a betegek utazzanak 100 km-t, hanem egy szakorvos heti egy nap rendeljen egy-egy városban ellátva az ottani betegeket. Fontos a megyén belüli betegút megszervezése is. Itt lehet egyedi megoldás is, ha az adott kórházhoz közelebb esik a másik megye kórháza, esetleg egy klinika, ahol a beteget el tudják látni, mivel ez a közelebbi, átléphető legyen a megyehatár. Ezek azok a finom szabályozások, amelyekre még szükség van, hogy jól működjön a rendszer.

A kórházak idei állami konszolidációjáról

Ha valamikor, akkor most, az energiaválság miatt is nagy szükség lett volna a kórházak 60 milliárd forintos adósságának év végi rendezésére. Sajnos csak a felét tudja állni az egészségbiztosító, és azt is egyenletesen elosztva a kórházak között. Ez azt jelenti, hogy aki többet dolgozott, rosszul jár, és ez demotiváló. Ilyen még nem fordult elő. Ezért kellene a finanszírozási rendet megváltoztatni. Természetesen ígéretek vannak, hogy a jelenlegi helyzet rendeződését követően rendezik az adósságokat is, de ígéretek eddig is voltak.

Figyelmébe ajánljuk cikkünk I. részét: Hogyan vélekedik az új egészségügyi törvényről a Magyar Kórházszövetség? >>