Gondban lesznek a kórházak januártól

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke pedig úgy véli, csak egy jóval magasabb bérrel lehetne a szakdolgozókat visszacsábítani.

Országszerte gondban lesznek a kórházak 2024. január 1-től a bérnővéri foglalkoztatás kivezetése miatt, mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség alelnöke az Economxnak.

Azon dolgozunk, hogy minél több dolgozót tudjunk egészségügyi szolgálati jogviszonyban (eszjtv) foglalkoztatni, hiszen a kórházak működése, valamint a betegek biztonsága szempontjából is ez a jó irány, tette hozzá az alelnök. Ugyanakkor úgy véli, hogy bár szerencsére sokan választják a jogviszonyban történő munkavégzést, az elkövetkezendő hetekben nem lép be annyi munkavállaló az intézményekbe, hogy azok mindegyike biztonságosan üzemeltethető legyen.

Bérmunkaerőt – leginkább nővéreket, műtős személyzetet, kisebb mértékben orvosokat – szinte valamennyi területen foglalkoztattak, így különböző mértékben minden terület sérülhet – véli az alelnök.

A december egyébként sem könnyű a kórházakban, jönnek az ünnepek, a szakdolgozók is szeretnének a családjukkal lenni, valamit ki kell adni az év közben bennragadt szabadságokat is. Az osztályokon és intézményekben viszont nem sérülhet a betegellátás a szabadságok kivétele miatt, hiszen a betegek érdeke az első – emelte ki a Kórházszövetség alelnöke.

Aggódnak az ápolók

A szakdolgozói kamara elnöke szerint a hazai betegellátásból 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik. Jelenleg 130 ezren dolgoznak a szakellátásban, sokkoló, de 15 ezer ember akár egy nap alatt kivonulhat a rendszerből a kora miatt, a következő tíz év tendenciája az olyan, mint amikor a Titanic ment a jéghegy felé, mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke egy egészségügyi konferencián.

Míg Magyarországon ezer lakosra hat szakápoló jut, az Amerikai Egyesült Államokban 17.

A kórházban dolgozók aggódnak, mert osztályok válhatnak működésképtelenné, mondta egy neve elhallgatását kérő szakdolgozó. Úgy fogalmazott, hogy nem tudja hogyan fogják pótolni a bérnővérek kiesése miatt a létszámhiányt a Szent Imre kórházban, a Szent János kórházban vagy az Uzsokiban.

Decemberben megnövekednek a felső légúti panaszokkal járó betegségek és ez a szakdolgozókat sem kerüli el – mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak. Ezért az év utolsó hónapja sokszor az egyik legnehezebb, a szabadságok kiadása miatt, az ünnepek miatt, és az esetleges tömeges megbetegedések miatt is. Tavaly a foglalkozási megbetegedések 95 százaléka az egészségügyi dolgozókat érintette, veszélyes szakma az egészségügy, mondta Soós Adrianna.

Tovább csökken a szakdolgozók száma

2024-ben már valóban nem lehet új szerződéseket kötni a bérnővérekkel, erősítette meg Soós Adrianna, de hozzátette, a vállalkozói formában alkalmazott szakdolgozók egy részét arra kérték, hogy adják be újra az engedély kérelmeiket. Az biztos, hogy januártól tovább fog csökkenni a szakdolgozók száma a kórházakban és az osztályokon is.

Többször tettek arra javaslatot arra, hogy nyugdíjasok visszafoglalkoztatása gördülékenyebb legyen, de van egy olyan szabály, hogy aki a közszférából ment nyugdíjba, akkor annak tilos oda vissza dolgozni, mert kétféle jogcímen nem akarnak közpénzt kifizetni. A nyugdíjasok visszafoglalkoztatása ma egy tortúra az egészségügyben, hónapokig tart az elbírálása. Van, amikor a dolgozó fél évig nem kapja sem a nyugdíját, sem a keresetét – sorolta a gondokat a szakszervezeti elnök.

De vannak jó példák is, mondta Soós Adrianna, mert a nyugdíjasok visszafoglalkoztatására már kaptak engedményeket a pedagógusok, és a szociális ellátásban dolgozók, vagyis utóbbi szektorok dolgozói a nyugdíjukat és a fizetésüket is megkapják egyszerre. Az egészségügyben ez még nem valósult meg, itt csak kereset pótlást kapnak a dolgozók, de az nagyon kevés, ezért a pénzért nem fognak visszajönni a szakápolók. Úgy véli, a magasabb bérekkel lehetne kompenzálni azt, hogy szakdolgozók visszatérjenek a szakmába, mivel több tízezren hagyták el a betegellátást és mentek el a kereskedelembe a magasabb bérek miatt.

Úgy fogalmazott Soós Adrianna a munka humánizálására is szükség lenne, a félfeudális, parancsolgatós, vezetői stílusból elege van a fiatal dolgozóknak. Utalt a jövőre esedékes 20 százalékos szakdolgozói béremelésre is, amit nem nevezett jelentősnek, ez nem lesz elég ösztönző arra, hogy tömegek térjenek vissza az egészségügybe – véli Soós Adrianna.

2006-os adatokat értek el az egészségügyben

Statisztikai adatok szerint 2022-ben ezer lakosra átlagosan 192 kórházi ellátás jutott. A betegek lakóhelye alapján Baranya vármegyében a legmagasabb a lakosságarányos kórházi esetszám, ott tíz járásból hétben meg is meghaladta a 230-at. Csongrád-Csanád és Heves vármegyében 2-2 olyan járás van, ahol a kórházi esetszám elérte az előbb említett mértéket, a többi vármegyében legfeljebb csak egy ilyen járás van.

A GDP-arányos egészségügyi kiadás – részben a bruttó hazai termék folyó áras értékének lassabb növekedése miatt – 2020-ban 6,3 százalékról 7,3 százalékra nőtt, a közkiadások GDP százalékában mért aránya pedig 4,3 százalékról 5,2 százalékra, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ezzel 2006 óta először sikerült az 5 százalékos küszöb felett maradni a közkiadások tekintetében.

A 2021-ben – elsősorban a világjárvány féken tartását célzó erőfeszítéseknek köszönhetően – a hazai folyó egészségügyi kiadások GDP-arányos értéke 7,3 százalékról 7,4 százalékra emelkedett, ezen belül a közkiadások aránya 5,2 százalékról 5,3 százalékra. 2020-ban hazánkban az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson mért egészségügyi kiadások az EU-tagállamok mediális értékének 64 százalékát érték el – derül ki a statisztikai adatokból.