Először a betöltetlen háziorvosi körzetekhez kell hozzányúlni

Az elmúlt két évtizedben tapasztalt demográfiai változások miatt indokolt a változtatás a háziorvosi körzetek struktúráján. A rendelettervezet lényegéről, részleteiről az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos beszélt az InfoRádióban.

A betöltetlen körzetek száma évről évre egyre növekszik: mára már több mint 730 körzet ilyen. Ennek oka csak részben a valós humánerőforrás-hiány, a betöltetlen körzetek másik felében a körzetstruktúrával kapcsolatos problémák állnak. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta – mióta a háziorvosi körzeteket privatizálták – a körzethatárokhoz nem lehetett hozzányúlni. Lényeges statisztikai adat az is, hogy 2001-ben szinte számra megegyezően ugyanannyi háziorvosi körzet volt Magyarországon, mint napjainkban. Az elmúlt két évtizedben viszont rendkívül kedvezőtlen demográfiai változások voltak: a lélekszám több mint 700 ezerrel csökkent a KSH adatai alapján, valamint az országhatáron belüli belső migrációs folyamatok is indokolttá tették a változtatást a háziorvosi körzetek struktúrájában.

Békássy Szabolcs úgy gondolja, első lépésként a tartósan betöltetlen körzetek helyzetének a kezelésére kell fókuszálni, majd ezt követően szükséges megvizsgálni, hogy a betöltött, de nagyon kevés bejelentkezett biztosítotti létszámmal funkcionáló körzetekben milyen módon kell bizonyos módosításokat végrehajtani. A vezető háziorvos szerint ugyanis több száz olyan háziorvosi körzet van, amely betöltött ugyan, de nagyon kevés a bejelentkezett biztosítottak száma. Magyarországon van olyan háziorvosi körzet, ahova mindössze hat biztosított van bejelentve, ami az egyenletes munkaterhelés szempontjából is aggályos, hiszen vannak háziorvosok, akiknek 2-3 ezres körzetben kell ugyanazt a tevékenységet ellátniuk hasonló vagy kevesebb bérezésért, mint a nagyon kis lélekszámú körzetekben lévő dolgozók. "Ezeket a szempontokat hosszú távon mindenféleképpen érdemes felülvizsgálni" – jelentette ki.