Centralizációs törekvések az egészségügyben
Komoly centralizációs törekvések olvashatóak ki azokból a kérdőívekből, a melyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött ki mintegy 140 ezer orvosnak, egészségügyi dolgozónak és ágazati vezetőnek – emlékeztetett a szerdai konferencián elhangzó előadásában Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.
A szakmai szervezet álláspontja szerint az önálló járóbeteg-szakellátók függetlenséget meg kell őrizni, mert működésük költséghatékonyabb, mint a kórházak előszobájaként működő, integrált rendelőké. A rendelőintézetekben az ellátás szervezettebb, a várótermi várakozás kevesebb, az önkormányzatok pedig a fenntartásra fordított összeg 10-20 százalékával járulnak hozzá ezek működtetéséhez.
A centralizáló törekvések az elmúlt években sem segítették az egészségügy alkalmazkodóképességének növelését, ami viszont dr. Gaál Péter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnöke szerint a változás záloga. Az állami rendszerekben az információ megszerzése nehézkes, az innovációs készség csekély, pedig ez a kettő a kulcsa az ágazat ellenálló- és alkalmazkodóképességének. Bár nem kormányzati szándék, de a túlzott központosítás a magánbiztosítók előtt nyithat kaput, a gigaminisztériumba olvasztott, nem önállóan működő egészségügyi tárca, az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, az ÁNTSZ és az OEP többszöri átszabása ugyancsak a magánszektor térnyerését erősítették. A szakember szerint a centralizált rendszer is lehet működőképes abban az esetben, ha sikerül minden funkciót a megfelelő szinten kiépíteni.
A szervezeti átalakítások során szakembereket, tudást, ismeretanyagot veszítettek a háttérintézmények, amit vissza kell szerezni. Az ÁNTSZ mellett OEP szolgáltatásvásárlási funkcióinak megerősítése is szükséges – szögezte le Gaál Péter. Sinkó Eszter, a MEMT alelnöke mindehhez azt tette hozzá, a járvány felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van az önálló, egységes irányítás alá tartozó ÁNTSZ-re.
eGov hírlevél
