Skizofrénia kezelésében segíthet a magyar mágnesterápiás kutatás

Az ismétlődő vagy repetitív TMS (rTMS) egy olyan kezelési módszer, ami során a skalp fölé helyeznek egy tekercset, amiben váltóáram mágneses teret generál. Ez az agykéreg felső, körülbelül öt centiméteres rétegében miniáramokat indukál, ezek neurotranszmitterek, például glutamát, gamma-aminovajsav vagy akár szerotonin felszabadulásához vezetnek.

A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán 2019 óta van rTMS készülék. A TMS-kezelést az agy különböző területein lehet alkalmazni, attól függően, hogy hova irányítjuk a mágneses eszközt. A leggyakoribb célterület az úgynevezett prefrontális kéreg, azon belül is a homloklebeny egy speciális része, amit DLPFC-nek, dorzolaterális prefrontális kéregnek is szoktak hívni. A prefrontális kéreg az agy tíz százalékát adja, a dorzolaterális prefrontális kéreg pedig egy nagyjából tíz négyzetcentiméteres terület, és a homloktól egy kicsit hátrafelé helyezkedik el.

„Azt mondják, hogy ebben a prefrontális kéregben lakozik a személyiségünk – mondta Csukly Gábor. – Olyan központi idegrendszeri funkciók köthetők hozzá, mint például a mentalizáció, vagyis az, hogy mennyire tudjuk leolvasni egy másik ember érzéseit. De hozzá tartoznak a tervezési funkciók is, vagyis az, hogy megtervezzük, mit fogunk csinálni, vagy az érzelmi szabályozás, azaz az alacsonyabb rendű, de érzelemfeldolgozásban vagy érzelemkifejezésben fontos szerepet játszó idegrendszeri funkciók. Hogy egyszerű példával éljek: a dorzolaterális prefrontális kéreg a felelős azért, hogy ha, mondjuk, utazunk egy buszon, és valaki rálép a lábunkra, amitől nagyon mérgesek leszünk, visszafogjuk az érzéseinket, és nem csapjuk arcon az illetőt.”

A TMS-kezeléseknél jellemzően ezt a területet stimulálják. Először depresszió kezelésére kezdték el használni, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) már 2008-ban jóváhagyta erre a célra, ma már a depresszió sztenderd terápiájának számít. Az elmúlt évtizedben azonban elegendő adat gyűlt össze arra vonatkozóan is, hogy a skizofrénia kezelésében is hasznos lehet – ezért kezdte el kutatni Csukly Gábor és kutatócsoportja is.

„Szerintem elég közel vagyunk ahhoz, hogy ez a mindennapi klinikumban is elfogadott kezelése legyen a skizofréniának, azaz minden beteg hozzáférhessen. Úgy gondolom, hogy három-öt éven belül ez reális, már elég sok adat kumulálódott. Mi is azon dolgozunk itt, hogy bebizonyítsuk, hogy jól működik a skizofréniában is” – mondta a szakértő.