Patikai vakcináció – a szegényebb országok tapasztalatai is fontosak

Külföldi tapasztalatok

A gyógyszertár gyakran a legkönnyebben elérhető egészségügyi intézmény a beteg részére, különösen a rosszul ellátott területeken. Ebből a szempontból nézve ideális helyszín lehet a vakcinák beadására. A helyi gyógyszertárakban történő vakcináció elérhetősége kényelmes a betegek számára, és javítja a betegek adherenciáját is. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek a hozzáférhetőség javítása érdekében immunizálási szolgáltatásokat nyújthatnak. 

A gyógyszerészek által vezetett oltási programok sikere ezekben az országokban azt jelzi, hogy a gyógyszerészek jelentősen javíthatnák az oltási lefedettséget az alacsony és közepes jövedelmű országokban is.

De vajon milyen a gyógyszerészek hajlandósága a védőoltási szolgáltatások nyújtására egy alacsony jövedelmű országban? Etiópia két városának (Debre Markos és Injibara) közforgalmú patikáiban dolgozó gyógyszerészek véleményét elemezték. Az egyik városban 15, a másikban 7 közforgalmú patika van, ezek gyógyszerészeinek (n=57 fő) osztottak ki a kutatók a motivációs tényezőket, a hajlandóságot és az akadályokat felmérő, strukturált önkitöltős kérdőívet 2024. április 15. és május 13. között. A válaszadási arány magas, 80,7%-os volt. A résztvevők 54%-volt nő, átlagéletkoruk 31 év volt.

• A válaszadók 47,83%-a határozottan egyetértett és 39,13%-a egyetértett azzal, hogy a gyógyszerészek könnyen elérhetők a lakosság számára.
• 41,3% vélte úgy, hogy a patikai vakcináció pozitívan befolyásolná az oltási lefedettséget.
• A gyógyszerészek 58,70% egyetértett azzal, hogy a gyógyszerészek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a védőoltásokról, azonban 34,78%-uk azt mondta, hogy kényelmetlenül érezné magát, ha a vakcináció során tűt kellene használnia.
• 54,35% határozottan egyetértett azzal, hogy a gyógyszerészeknek jelentős szerepük lehet a vakcinák népszerűsítésében.

A közforgalmú patikákban dolgozó szakemberek készek a védőoltási szolgáltatások nyújtására, ugyanakkor jelentős akadályokkal kell szembenézni a megvalósításhoz:

• a törvényi felhatalmazás hiánya,
• az időigény (54,35% jelezte problémaként),
• költségtérítés (41,3% jelezte, hogy nem megfelelő),
• a betegek biztonsága kulcsfontosságú aggályként merült fel, mivel a válaszadók több mint fele jelezte, hogy a betegek kevésbé bíznak a gyógyszerészekben az ilyen szolgáltatások nyújtása során (>50%),
• logisztikai akadályok, mint a védőoltás tárolása (52,17% jelezte hiányosságként),
• a szakmai fejlődéshez és képzéshez szükséges költségek (32,61% jelezte a hiányosságokat),
• a tárolókapacitás (52,17%) hiányosságai,
• az infrastruktúrával kapcsolatos kihívások is nyilvánvalóak voltak.

Mi a helyzet hazánkban?

2024 októberében „Az élethosszig tartó immunizáció” volt a Vaccines Europe és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett konferencia témája, ahol egyértelmű volt, nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy gyógyszertárakban, gyógyszerészektől kapjunk oltást. Azt több előadó is kiemelte, hogy Magyarországon az immunizációnak erős hagyománya és nagy lefedettsége van. Több országtól eltérően nálunk évtizedek óta kötelező oltási program résztvevői a gyerekek, és az oltások rengeteg betegségre kiterjednek. Viszonylag új elem a tinédzserkorban ajánlott, önkéntesen kérhető HPV-oltás, ami a méhnyakrák kialakulásának kockázatát csökkenti, míg az idősebbeknek az influenza elleni oltások ajánlottak.

Az önkéntes oltások még nem annyira elterjedtek. Galgóczi Ágnes, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ osztályvezetője például arról beszélt, hogy állapotos nők gyakran szembesülnek azzal, hogy mást mond nekik a nőgyógyászuk, mint a háziorvosuk egy-egy vakcináról, így nagyon nehezen döntenek a beadatásáról (pl. szamárköhögés elleni vakcina). A megszólalt szakemberek szerint ezen a téren még van mit tenni, az egészségügyi dolgozókat, nővéreket, háziorvosokat is edukálniuk kell.

Ma már inkább arról beszélünk, hogy gyógyszertárban gyógyszerész végzettségű személy ad be védőoltást. Az nyitott kérdés, hogy ez a gyógyszertár közforgalmú patika vagy egy szakrendelőben van – mondta Süle András, a Péterfy kórház főgyógyszerésze. Ahol működik ilyen, ott szabadon választható és a felnőtt lakosságot megcélzó vakcinákat adnak be a gyógyszertárakban. A klinikai főgyógyszerész szerint első megközelítésben olyan régóta velünk levő és igen mérsékelt várható oltási reakciókat mutató oltóanyagot lehetne ebben a rendszerben bevezetni, mint az influenza elleni vakcina. Ez a rendszer fakultatív módon működhetne a lakosság részéről, és a gyógyszertárak csatlakozása is önkéntes lenne.

Mi a Kamara véleménye?

Nemrégiben az MGYK elnöke nyilatkozott erről. Véleménye szerint: ez is már a „csőben van”. Először 2015-ben indítványozta a Kamara a minisztériumban, hogy az influenza elleni védőoltások beadásában részt vehessenek a patikák. Akkor azt válaszolták, hogy nem időszerű, és a patikákban történő vakcinációt az akkori Orvosi Kamara sem támogatta. A Covid-járvány elején újra szóba került a kérdés, hogy a gyógyszerészek készek lennének a feladatra megfelelő jogszabályi körülmények között, ám a téma ismét lekerült napirendről.

A Covid-járvány vége felé Müller Cecília, országos tiszti főorvosnál ismét kezdeményezte a Kamara a patikai oltások lehetőségét. Ő akkor rábólintott, megkezdődött a patikai vakcinációs irányelv kidolgozása. Itt tartunk most. A kamarának van is egy felmérése, amely szerint a gyógyszertárak jelentős hányada szeretne részt venni a programban. Van olyan patika is, ahol a feladathoz kisebb építészeti átalakításokra lenne szükség, azt ugyanis meg kell oldani, hogy az oltás beadását követő 5-10 percben le tudják ültetni a pácienst. Ezzel együtt is sok száz gyógyszertár várja a szezonális vakcinák beadásához szükséges feltételekről szóló jogszabályt.