Mitől jobb egy eddig közfeladatot végző alapkezelő alapítványba való kiszervezése?

Miért Batthyány-Strattmann László lett az alapítvány névadója?

1900-ban szerzett orvosi diplomát és magánkórházat nyitott a mai Ausztria területén, Köpcsényben. A gróf, aki később hercegi címet is kapott, először sebészorvosi, majd szemészorvosi képesítést szerzett és 1915-ben a Vas megyei Körmendre költözött családjával, ahol kastélya egyik szárnyában szemészeti rendelőt rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, gyógyszert is ingyen adott nekik, így a „szegények orvosaként” vált ismertté. Batthyány-Strattmann László rákbetegségben halt meg Bécsben 61 évesen. II. János Pál pápa boldoggá avatta. Nevét az 1992-ben alapított Batthyány-Strattmann László-díj is viseli, ezt az állami díjat az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélik oda. Az új alapítvány hivatalos teljes neve „Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért”. (BSLA)

Az alapítvány cél szerinti leírása

Az egyes méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások engedélyezése érdekében az alapítvány célja a keret hatékony felhasználása, illetve, hogy orvostudományi kutatások eredményeit, valamint egészséggazdasági, méltányossági és szolidaritási érdekeket is figyelembe vevő döntések szülessenek, továbbá, hogy külső forrásbevonás (pl.: állampolgárok adójának 1%-os SZJA felajánlása) is lehetővé váljon.

Amíg egy, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által már engedélyezett új gyógyszer nem kerül a hazai támogatási rendszerbe, addig a súlyos betegek egyedi méltányossági eljárással kérhetik, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) azt támogatással tegye számukra elérhetővé. E jogszabály szerint ez a szervezet fogadhatja, elbírálhatja az egyedi kérelmeket és a feladathoz számára közpénzt biztosít az állam.

Döntés még tavaly nyáron

Még tavaly június közepén döntött úgy az Országgyűlés, hogy az alapítvány vegye át 2025. január elsejétől a hazánkban nem forgalmazott vagy a társadalombiztosító által nem támogatott, így nyilvánvalóan drágább gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eddig is létező, egyedi méltányossági támogatási feladatát. Az alapítvány létrehozása az egészségbiztosításért felelős miniszter feladata, és 112 millió forintot utaltak ki a feladatra. A feladata is pontosan meghatározott, a jogszabály szerint 

A közhasznú alapítvány a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból a biztosított kérelmére támogatást nyújthat. 

2025. január 1-je helyett február 25-én kezdi munkáját az alapítvány

Már az alapítvány létrehozása is csúszott – az alapító okirat csak november 27-én készült el. Átmeneti rendelkezésként, az alapítvány bejegyzése után még egy hónapig változatlanul az egészségbiztosító jár el ezekben az ügyekben. 

Az alapítványt január 14-én vették nyilvántartásba, és a jogszabály szerint február 15-től láthatja majd el a feladatát a BSLA. Legfontosabb feladata a kormány által az évenkénti költségvetésben biztosított pénz szétosztása méltányossági támogatásként.

Az alapítvány működése

Az alapítvány költség: működtetni, vezetését és kuratóriumát fizetni kell. A vezetés és a kuratórium orvos-szakmai hátterű személyekből áll. Képviselője és tagja is Kovácsné Putnoki Katalin, aki több mint 20 éve dolgozik gyógyszerészeti-egészségügyi profilú cégeknél. Rajta kívül a kuratórium tagja még Dr. Boncz Imre, Szebik Imre, Dr. Sebők Szilvia és Dr. Szántó Éva. Az alapítvány munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a kuratórium gyakorolja. A felügyelőbizottság elnöke Bidló Judit lett, aki az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára Pintér Sándornak. A felügyelőbizottság további tagjai: Gergely Erika és dr. Perlik Márk Péter.

A kuratórium mellett ugyanolyan fontos, hogy milyen személyi, szakmai összetételű csapat fogja a tényleges munkát végezni.  Az új rendszerben is két fő készítménycsoport lesz érintett: a Magyarországon nem törzskönyvezett gyógyszerek, és a törzskönyvezett, de nem tb-támogatott készítmények. Előbbi esetben a kezelőorvosnak először meg kell szereznie az NNGYK egyedi import engedélyét. 

Innentől mindkét esetben az egyedi méltányosság igénylésével kell továbblépni. Ezt a feladatot veszi át az alapítvány a NEAK-tól. Jelenleg a NEAK Egyedi Méltányossági Főosztálya bírálja el az évi akár 18-20 ezer kérelmet, és külön társadalmi etikai bizottság is segíti bizonyos esetekben a döntést. Egyébként az állami pénzügyi alap, a gyógyszerkassza szab határt a kérelmeknek.

A méltányossági ártámogatással (mivel nagyon drága - milliós értékű - készítményekről van szó) legfeljebb jelképes, 1000-1500 forintos „dobozdíjat” kell a betegnek fizetni az alábbi gyógyszertípusoknál: neurodegeneratív, onkológiai, autoimmun és öröklődő genetikai betegségek kezelésére szolgáló készítmények. 

Mit lehet már tudni az alapítvány jövőbeli működéséről?

Az alapítvány – amely jogosult a beteg személyes és egészségügyi adatai kezelésére – a törvényben előírt szempontok szerint,  “a méltányossági jogkörében eljárva, az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében, nem hatósági eljárás keretében dönt a támogatás nyújtásáról vagy annak megtagadásáról.” A később várható végrehajtási rendelet ezt részletesen kifejti –, hogy milyen szempontok alapján és kik, milyen szakmai háttérrel, pontosan milyen folyamat részeként döntenek majd az alapítványhoz befutó támogatási kérelmekről, hogyan zajlik majd az “egyedi elbírálás”. Sok új gyógyszer vár arra, hogy a betegek támogatással hozzáférjenek, ám átlagosan 2-3 év telik el egy-egy gyógyszerbefogadás között. S amíg ez nem történik meg, addig a rászorulók csak egyedi méltányosság keretében juthatnak ezekhez a készítményekhez.

Egy egészségügyi szakmai konferencián már előkerült az eddigi közfeladat alapítványba szervezésének kérdése. Az eseményen részt vett dr. Bidló Judit is. Sok részletet ő sem mondott, csak annyit, hogy az alapítvány elsősorban olyan gyógyszerek támogatásáról dönt majd, amelyek még nincsenek befogadva, amúgy pedig nem várható változás a logisztikában vagy az ellátásban.

Az alapítvány egyedi, és egyben könnyen kimondható és megjegyezhető e-mail-címét nem sikerült létrehozni, ezért az a döntés született: marad az egykapus rendszer. Azaz valamennyi kérelmet a jövőben is a megszokott NEAK-os e-mailre küldhetik a kezelőorvosok. Jelezte azt is, hogy a kérelmek úgynevezett felmenő rendszerben és fokozatosan kerülnek át az alapítványhoz. A folyamatban lévő ügyek és azon kérelmek, amelyekben olyan gyógyszer szerepel, aminek már van valamilyen hazai támogatása, vagyis van valamilyen ármegállapodás a szer forgalmazójával, azok maradnak a NEAK döntési kompetenciájában. Szintén maradnak a NEAK-nál a már folyamatban lévő kezelések is.

Részletszabályok még nem jelentek meg, de érződik, hogy a jogalkotó is észlelte: mégsem lesz annyira egyszerű átadni a feladatot az alapítványnak.

Sok tehát a kérdőjel az alapítvánnyal összefüggésben a szakmában, de abban bíznak, hogy a részletszabályok megalkotása után tisztul majd a kép, és hosszú távon pedig pozitív lesz az eredmény.