Itt a nyár, a pihenés ideje ...

Ismét az egészségügy volt az egyik központi téma a 2023.07.06-ai Kormányinfón. Ez egyrészt nem volt váratlan, hiszen az előző napon jelent meg 2023. évi LIII. törvény Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról, és a „legvitatottabb” egészségüggyel kapcsolatos pontokról tettek fel kérdéseket az újságírók, illetve más fontos kérdések is előkerültek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírók kérdéseire adott válaszait foglaljuk össze.

Anyatej-helyettesítő tápszerek esetében valóban négy tápszer hiánycikk volt egy időszakban. A gyártók azt vállalták, hogyha ezek a termékek átkerülnek a 25%-os társadalombiztosítási támogatási kategóriába (ekkor csökkent le a tb. támogatás 55%-ról, 2022 őszén), akkor az érintett termékek ismét elérhetőek lesznek. A kormány azzal állt szemben, hogy vagy megengedi az áremelkedést, vagy nem lesznek ilyen tápszerek. Azt meg kell vizsgálni, hogy van-e mód arra, hogy ennél is magasabb támogatásban részesüljenek a készítmények, erről döntés még nem született.

Kórházi gyógyszertárakat illetően, ami biztosan változni fog, az a kórházak gyógyszerbeszerzése, mert a kormány véleménye az, hogy ezen a területen lehet úgy pénzeket megspórolni, hogy az a betegellátás színvonalát sem csökkenti. A kormánynak egyelőre nincsenek kész tervei.

Az állami kórházakban levő CT/MRI berendezések államosítása kérdésében a kormány álláspontja szerint a gépeknek a közellátást kell szolgálnia. Amíg magán kézben vannak a készülékek, addig (normális módon) a profitérdekeltség is fennáll, és ez megosztottságot okoz a magán és közellátások között.  A változtatás egyik oka, hogy a Covid időszak alatt sokan elhalasztották a nem azonnali sürgősségi egészségügyi vizsgálataikat, ezért az egészségügynek ma nagyobb kapacitásokra van szüksége, mint korábban. Másrészt az állami és magán ellátások összekeveredését sohasem tartották helyesnek, mindamellett, hogy a magán ellátásnak is megvan a helye a betegek ellátásában. A változtatás után ezek a gépek teljes kapacitásukkal a közellátását fogják szolgálni, ezáltal a várólisták csökkenését várják.  Bár pontos választ a miniszter nem tudott adni, a változtatás kb. 7 milliárd Ft költséget jelent, vagy megvásárolják, vagy kisajátítják a készülékeket. Az egészségügyi kormányzat folytat erről tárgyalásokat az érintettekkel.

A hiánypótló szolgáltatást nyújtó magánszolgáltatókkal való szerződéskötés lehetőségével kapcsolatban konkrét példával válaszolt az államtitkár. Egyes bonyolult és drága gerincműtétek száma kevés, így érdemesebb az állami biztosítás terhére kifizetni az ellátást a magán ellátónak, mint állami pénzen létrehozni ilyen speciális gerincgyógyászati központokat. 
Bár a sajtótájékoztatón nem merült fel, a törvény rendelkezik arról, hogy bizonyos étrend-kiegészítők a jövőben kizárólag gyógyszertárban, vagy rendeletben meghatározott üzletekben lesznek forgalmazhatók – és az intézkedést az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe rendeli. Egyrészt ezzel interakciók kerülhetőek el, másrészt az étrend-kiegészítőknek van egy olyan köre, amelynek fő hatóanyaga akár gyógyszerként is forgalomba kerül. Bár arra nincs mód, hogy a vásárolt étrend-kiegészítők felkerüljenek az EESZT-be, hiszen vásárlásuk nem kapcsolódik TAJ számhoz, de a gyógyszerészi kontroll növeli a biztonságos terápiát. A módosításnak gazdasági következménye is van: többletforgalmat generálhat, amire a kis- és közepes vidéki patikáknak nagy szüksége van. Hogy mely készítmények szerepelnek majd a kizárólag gyógyszertárban forgalmazható étrend-kiegészítők listáján, ezzel a kérdéssel a közigazgatási egyeztetések során foglalkoznak majd. 

2023. július 1-jétől egyes humán inzulint tartalmazó készítmények elérhetősége megváltozik

Nem kis nehézségek elé állította a cukorbetegeket, orvosaikat és a gyógyszerészeket, miután kiderült, hogy ellátási problémák léptek fel a Sanofi által forgalmazott 5x3 ml kiszerelésű humán-inzulinokat tartalmazó előretöltött injekciós tollaknál. Míg az Insuman Basal SoloStar 100 NE/ml esetében előbb gyártási gondok miatt alakult ki hiány, majd a Basal SoloStar, a Comb 25 SoloStar és a Rapid Solostar esetében is piaci megfontolás miatt nem kaphatók a készítmények a patikákban, amit hazai cukorbetegek ezrei is használnak. Az OGYÉI közlése szerint ezeknek a készítményeknek a visszatérése a gyógyszerpiacra nem várható.

Takács Péter háziorvosoknak írt levelében felhívta a figyelmet, hogy új szakorvosi javaslatra nincs szükség, mert a meglévővel is bármely gyártó készítménye rendelhető, függetlenül attól, hogy a javaslathoz konkrét készítmény is megjelölésre került-e. Általában a humán-inzulinok dózisa nagyjából egyforma, de gyártónként egy-három egység különbséggel mindenképpen lehet számolni. Így a betegnek gyakrabban kell ellenőriznie a vércukrát, hogy kitapasztalja, mennyire van szüksége az új inzulinból ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérje, mint a korábbival. Ez az első időkben komoly odafigyelést igényel. Az elérhető készítmények más kiszerelésűek, emiatt a betegnek újra kell tanulniuk a beadáshoz szükséges eszközök használatát. OGYÉI arra a kérdésre, hogy az adott gyógyszerkészítményekből rendelkezésre áll-e helyettesítő termék, azt válaszolták, hogy a betegek átállíthatóak más gyógyszercégek által által forgalmazott humán inzulinokra. A rendelkezésre álló készítményekkel a betegek terápiája biztosítható. 

Központosítás a gyógyszerfelügyeletnél is

A Belügyminiszter a visszavonta Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatójának vezetői megbízatását. Valószínűleg az országos tiszti főorvos, vagyis Müller Cecília felügyelheti a gyógyszerpiacot is, mert az OGYÉI-t beolvasztják a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK). Ennek időpontja augusztus 1-je lehet. A terület új vezetésére jelöltként merült fel Pozsgay Csilla, az OGYÉI volt főigazgatója, Ilku Lívia, aki korábban a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségét és a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportját is vezette. A harmadik jelölt pedig Lukács Ferenc, aki jelenleg is az OGYÉI munkatársa és a Covid-járvány idején Müller Cecília közeli munkatársa volt.

Gyógyszerek árképzése

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége és a Területi Elnökök Értekezlete 2023. július 6-ai összevont ülésén egységes határozatot fogadott el, melyben kezdeményezi a gyógyszerek árképzésének mielőbbi felülvizsgálatát. Az egyre gyakoribb gyógyszerhiány, e miatt a betegek gyógyszeres terápiájának elmaradása, a krónikus betegségek folyamatos terápiájának megszakadása miatt fogadták el a határozatot.

Mi lehet a megoldás?

A jellemzően 10 ezer forint alatti készítmények árának és támogatásának rendezése, a Magyarországon gyártott készítmények esetében. Az Unióban is jelentős hazai gyártókapacitásunk ellátásbiztonsági előnyeit ki lehet használni. Így a nemzetközi ellátási láncok sérülése, és egy várható, még jelentősebb európai szintű gyógyszerhiány - hazai gyártású és kedvező árú készítményekkel - a gyógyszertárakban biztonságosan és folyamatosan kezelhetővé válhatnak.