Gyógyszerészképzés – merre tart?

A gyógyszerészképzés 1957 óta van jelen az egyetem. Azóta rengeteg a változás, mára a gyógyszerészképzésben is megjelentek az új gyógyszerészi kompetenciákhoz szükséges tantárgyak, hogy versenyképes diplomát szerezzenek hallgatóink. Túl a hagyományos feladatokon, a hivatásunk egyik fontos feladata a beteggondozás, a betegek támogatása. El kell oszlatnunk a tévhiteket, figyelmeztetnünk kell a betegeket a helytelen gyógyszerszedés veszélyeire!

Az elmúlt évtizedekben változásokon ment át ez a hivatás

Teljesen új irányvonalak alakultak ki a klinikai gyógyszerészet vagy a gyógyszer-technológiai fejlesztések terén. A klinikai gyógyszerészek teljes jogú tagjai a gyógyító csapatnak, jelen vannak a reggeli konzíliumokon, szavuk van a terápiák során alkalmazott gyógyszerek meghatározásában, valamint az utánkövetésben. Önálló tudományággá fejlődött a szakterületük, és ennek – a terápiás szempontok mellett – nagy jelentősége van gazdasági szempontból is, hiszen egy kórház gazdaságos működését alapvetően dönti el az, hogy a klinikai gyógyszerészet milyen terápiás irányelveket támogat gyógyszerelési szempontból.

A gyógyszerfejlesztésben az új technológiák szintén új kompetenciák megszerzését teszik szükségessé. A nanotechnológia például teljesen új gyógyszer-formulálási és terápiás lehetőségeket nyitott meg. Ezeknek a feltárása szintén a gyógyszerészek dolga az iparban, a klinikumban vagy a kutatóhelyeken.

Empátia és gyógyszerészi gondozás

Ez a gyógyszerész feladata, túl azon, hogy kiadta a betegnek a gyógyszerét. Karunk gyógyszerészi képzésében kommunikációs készségfejlesztési és gyógyszerészi gondozás előadások is vannak. A  gyógyszerészi esküben is benne foglaltatik, hogy segítően kell hozzáállnunk a betegekhez. Mivel a gyógyszerész tudja, mit ad ki a betegnek, tudhatja azt is, hogy a beteg miért viselkedik nyugtalanul a patikában. Ha valaki kábító fájdalomcsillapítót visz ki a patikából, abban a családban nagy valószínűséggel rákos beteget gondoznak. A hozzátartozót tehát megfelelő empátiával kell kezelnie a gyógyszerésznek.

Sajnos sokszor nincs elegendő idő a beteg felvilágosítására a patikában, pedig a felelős öngondoskodásra tanítás hasznos feladat. Ennek hiányában az öngondoskodás visszájára fordulhat. Manapság a fiatalok is a legkülönbözőbb terápiákat nézik ki maguknak a netről. Ez rendkívül kockázatos, mert nagyon sok a megbízhatatlan, ellenőrizetlen információ. Ezért nekünk, gyógyszerészeknek lakossági fórumokon, ismeretterjesztő előadásokon, lapokban, műsorokban, blogokban kell alkalmat találnunk a felvilágosításra.

Hogyan lehet hatni a betegekre a tévhitekkel kapcsolatban?

Aki az egyetemről kikerül, az tisztában van a bizonyítékon alapuló terápiák alkalmazásával és ezek korlátaival is. Továbbképzéseken is próbáljuk helyes mederben tartani ezt a témát. Karunk oktatója, Csupor Dezső professzor úr, közismerten tevékeny az ilyen tévhitek eloszlatásában, és ez mindannyiunknak feladata is. A lakosság önkezelésével az a probléma, hogy bár sokszor a tévhiten alapuló kezelés önmagában nem okoz betegséget, de ha a valós kezelés helyett alkalmazzák, akkor azt kockáztatják, hogy a beteg már későn jut az igazán hatásos terápiához.

Hogyan érvényesül ez az interdiszciplináris szemlélet a gyógyszerészkari képzésben?

Elengedhetetlen, hogy a gyógyszerész tovább lásson saját szűkebb kutatási területén. A gyógyszerek kutatása, előállítása, analitikája, hatásvizsgálata, formulálása, klinikai alkalmazása, ezeknek a vizsgálata, sőt még a gyógyszertermékek marketingje is határos más tudományterületekkel, és ez is a gyógyszerész kompetenciájába tartozik. A széles körű ismeretek miatt szükséges a specializálódás. Fontos, hogy hallgatóink időben döntsék el, melyik terület érdekli őket, és az egyetem utolsó egy-két évében már ebbe a szakirányba orientálódjanak az egyes kurzusok felvételével. Így a 3-4 éves szakképzés, illetve a doktori képzés révén valamelyik szakirány specialistájává válhatnak. A Kar által adott diploma abszolút piacképes, az egészségügy, a gyógyszergyártás, de még a kozmetikai ipar és az államigazgatás számtalan területén is el lehet vele helyezkedni.

Változik-e a gyógyszerfejlesztés alapszemlélete?

A hagyományos kutatás a kezdetekben kis molekulákkal indult. Napjainkban a rákos daganatok vagy a vírusos betegségek kezelésénél jól látszik, hogy a személyre szabott terápia egyre inkább előtérbe kerül. Ezek a komplex fejlesztési folyamatok már nem egy-egy embert, hanem kutatócsoportokat igényelnek, és rendkívül komoly kutatási bázisra van szükség hozzájuk. Az mRNS-terápiás vakcinák esetében sem volt például elegendő szintetizálni a hatóanyagot; úgy kellett formulálni, becsomagolni, hogy eljusson a megfelelő helyre.

Szeptembertől a Karon gyógyszerfejlesztési kutatás menedzsment MsC-szakot indítottak. Ezt mi indokolta?

Az ipari partnereink részéről komoly igény van arra, hogy a náluk dolgozó gyógyszerészek hatékonyak legyenek a kutatási projektek menedzselésében is. Nagy igény van a menedzser beállítottságú szakemberekre, ezért is indítottuk az új szakot és a hozzá kapcsolódó szakirányú képzéseket. A Kar oktatói ehhez megfelelő tudással rendelkeznek, ugyanakkor ipari partnereinktől, valamint a klinikumból érkező külső előadók segítségével is gazdagítjuk ezt a képzést.

Mit gondol arról, hogy a profit határozza meg a gyógyszergyártást?

Ebben egyrészt sok igazság van, másrészt a kép nem ilyen egyszerű: a gyógyszerfejlesztés profitorientált, egyben rendkívül tőkeigényes folyamat. Egy új gyógyszer kifejlesztése jelenleg körülbelül 2 milliárd dollárba és 10-15 éves fejlesztőmunkába kerül. Ha pedig az utolsó fázisban kiderül, hogy mégsem hozható forgalomba a gyógyszer, az addigi befektetés veszteség lesz, amit egy másik, sikeresebb gyógyszeren kell visszaszerezni.

Ez rendkívül szigorúan szabályozott rendszer. Csak akkor lehet új gyógyszert bevezetni, ha bizonyítottan előnye van a meglévőkhöz képest: erősebb hatású, kevesebb a mellékhatása, hosszabb ideig hat vagy új területen alkalmazható, stb. Sejthető, hogy a gyógyszerfejlesztés így egyre költségesebb és egyre nagyobb kockázattal jár.

A patikai vásárlók közül van, aki úgy gondolja, hogy "azért nincs egyik-másik gyógyszer, mert így jobban megéri"...

Ez egy szigorúan szabályozott terület. A hiány oka sokszor nem a gyógyszertáron múlik, hanem gyártó/gyártási problémákon, vagy nagykereskedői beszerzési nehézségeken. A gyógyszerész felelős azért, hogy milyen gyógyszert ad ki. Meg kell felelnie a hatályos jogszabályoknak is. Amennyiben  nem megfelelő gyógyszert ad ki, akkor megbüntetik, a gyógyszertár pedig elesik a társadalombiztosítási támogatástól, vagyis anyagi vesztesége lesz. Ha pedig kábító hatású szert, vagy más speciális gyógyszert ad ki szabálytalanul, az büntetőjogi felelősséggel is jár. Ezekből a szakmai megkötésekből egyszerűen nem lehet engedni.

Az antibiotikumok szedése körüli bizonytalanság a gyógyszerekkel kapcsolatos egyik legnagyobb lakossági probléma

Itt is van teendő a laikusok edukációjával. A fő probléma, hogy a betegek türelmetlenek. Az első néhány szem gyógyszer után, amikor kicsit jobban érzik magukat, nem szedik be az egészet, mondván: "jó lesz az legközelebb is". Ilyenkor megtörténhet, hogy két hét múlva visszaesnek ugyanabba a betegségbe. Ezzel kinevelhetnek magukban egy arra az antibiotikumra ellenálló törzset. Sőt, ez a törzs elterjedhet, és már más betegeknél sem lesz hatásos az antibiotikum. A kórházban is az ilyen, multirezisztens törzsek okozzák a bakteriális fertőzések egy részét. A nem megfelelő terápia, vagy a nem megfelelő gyógyszerelés is közrejátszhat abban, hogy egyre nehezebb lesz új antibiotikumokat kifejleszteni. Az is gondot okoz, ha az emberek olyan betegségre is antibiotikumot szednek, amelyre egyáltalán nem kellene. Higgyék el orvosuknak, ha virális fertőzésük van, arra csak felülfertőzés veszélye esetén kell antibiotikumot szedni!

A 2024 tavaszi QS World University Rankings listáján a Gyógyszerésztudományi Kar a 231-250. helyen végzett világviszonylatban. Hogy gondolják tovább fejleszteni a képzést?

A helyezés komoly kutató- és oktatómunka eredménye. A Kar oktatói gárdája rendkívül magas színvonalon képzett. 95%-ban minősített oktatók alkotják, akik legalább PhD-doktori fokozattal rendelkeznek. Az oktatók több mint fele habilitált képesítéssel rendelkező szakember, 9 nagydoktor, 10 egyetemi tanár van közöttük. Ez jelentős oktatói és kutatói potenciál, amit nagyon igyekszünk megtartani és megbecsülni. Emellett jól szervezett doktori iskolánk van, jelenleg 80 PhD-hallgatóval és motivált témavezetőkkel.

Az angol nyelvű gyógyszerészképzés 1986-87-ben indult el a karon. Idén a nemzetközi képzés további fejlesztését tűztük ki. Tizenkét célországot neveztünk meg, ahonnan fizetőképes angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatókat szeretnénk idevonzani. A francia állami képzés például ingyenes, de az egyetemeken a nagy számban felvett hallgatók felét első év után kiszórják. Nálunk folytathatják a tanulmányukat, mégpedig egy közepes költségű gyógyszerészképzésben, és egy megbízható uniós országban, ahol nincs akkora lemorzsolódás. A kar célja, hogy egy stabil, 40 fő körüli angol évfolyamot alakítsunk ki. Ezek a hallgatók azután elviszik jó hírünket a világba. A legjobb példa erre alumnusunk, Sami Ahmed Khalid farmakognóziai professzor a Szudáni Tudományos és Technológiai Egyetemről, aki az idei Egyetem Napja rendezvényen kapott díszdoktori kinevezést. 1972-ben itt végzett, Szegeden, a magyar nyelvű képzésben, magyar a felesége, gyermeke is kiválóan beszél magyarul és remek kapcsolatokat ápol karunkkal.

Hogyan jellemezné egészen röviden a kart egy külföldi hallgatónak?

Az oktatói gárdánk a tudomány iránt mélységesen elkötelezett, tudásközpontú. Modern képzés folyik a karunkon. Diplománk a gyógyszerészet és a gyógyszerkutatás minden területén, a világ minden részén jól hasznosítható tudást garantál. Ugyanakkor rendkívül hallgatóbarát a képzésünk, az oktatók szinte személyre szóló kapcsolatokat ápolnak a hallgatókkal. Odafigyelünk a hallgatói véleményekre a hallgatók életútjára, egyszóval olyan légkört próbálunk nekik biztosítani, amely tényleg nemzetközi és barátságos.

Az előbbieket gyakran visszaigazolják a vélemények, de elhangzik az is, hogy az első évben matekból és élettanból "megszórják" a hallgatókat. Igaz?

Karunk két évvel ezelőtt, a többi gyógyszerészkarral egyetértésben, átdolgozta a képzési tervet, és abból indultunk ki, hogy a társkarok alapozó, oktató tevékenysége összpontosuljon az első két évre. Való igaz, hogy a matematika, fizika, fizikai kémia, biológia, az orvosi tárgyak az elején nehezek. Eddig a biológia-kémia volt az elsődleges felvételi irányvonalunk. Ez változik. A kar vezetése az elmúlt években úgy döntött, emelt szintű érettséginek a matematikát, az egészségügyi képzettséget, a vegyipari képzettséget is befogadja. Azoknál a hallgatóknál, ahol probléma van, megpróbálunk felzárkóztató kurzusokat beiktatni, ezzel a lemorzsolódást csökkenteni. Harmadévtől kezdve a hallgatóink már - úgymond - a karon belül tanulnak, akkor még jobban tudunk vigyázni rájuk. Az elvárásainkból természetesen később sem engedhetünk, hiszen látjuk, hogy a gyógyszerészettel szemben támasztott elvárások is magasak.

A gyógyszerészkari hallgatók kedvelik, hogy a Kar főépülete a belvárosban van, de megfelel még ez az épület az új kihívásoknak?

Hosszú távú tervként ideális lenne egy új kari épület, hiszen a jelenlegi épületet már kinőttük, főleg ami a kutatás-fejlesztési tevékenységet illeti. Technológiai fejlesztő gépsorokat ide már nem lehetne engedélyeztetni. Rövidebb távon azonban, a következő 5-10 évre, meg tudjuk oldani az oktatás fejlesztését. A külföldi beiskolázás stabil anyagi hátteret biztosít a kar megújulására, ezért idén elindítottunk egy sor felújítási munkát. A főépületünk alagsorában új tantermeket alakítunk ki, tangyógyszertárat és szemináriumi helyiségeket hozunk létre. Arra is lehetőséget kaptunk, hogy az újszegedi biológiai épületben új laborokat létesítsünk.