Deprescribing - amikor a kevesebb gyógyszer több

A gyógyszerelés áttekintése elsősorban idősebb betegeknél fontos, akiknek több orvos írt fel gyógyszereket. Az élettani változások miatt is szükséges az időnkénti felülvizsgálat. Ugyanakkor minden olyan betegnél célszerű, akinél polifarmácia jellemző.

Milyen lépései vannak a gyógyszerrostának?

1. A nem megfelelő gyógyszerek azonosítása - pl. kockázatot jelentő, a beteg által nem elfogadott vagy nem jól tolerált gyógyszerek, a dupla gyógyszerelés kiszűrése, a régóta alkalmazott, de mára már szükségtelen készítmények meghatározása.
2. Annak vizsgálata, hogy a beteg adott élethelyzetében, állapotában elkezdhető-e a fentiek szerint azonosított gyógyszer(ek) dózisának csökkentése, vagy az(ok) teljesen elhagyható(k)-e.
3. Több készítmény esetén a sorrend felállítása, hogy mikor melyik gyógyszer alkalmazását módosítsuk, mert egyszerre csak egy szer kapcsán kivitelezhető a biztonságos változtatás.
4. A fokozatos dóziscsökkentés elkezdése vagy a készítmény elhagyása, a beteg állapotának fokozott figyelemmel történő követése.
5. A folyamat és az eredmények dokumentálása.

Milyen előnyökkel járhat a gyógyszerrosta?

A beteg életminősége javul a csökkenő interakciók és mellékhatások miatt. Csökkennek mind a beteg, mind a biztosító anyagi terhei, növekszik a betegadherencia.

Milyen hátrányokkal járhat a gyógyszerrosta rövid távon?

A nemkívánatos események annál gyakrabban jelentkezhetnek, minél régebben szedi a beteg a gyógyszert. Fontos, hogy fokozatos dóziscsökkentéssel kell elkezdeni a gyógyszer megvonását. Ilyen nem kívánatos esemény lehet pl. a rebound jelenség a PPI gyógyszereknél. Az azonos CYP enzimeken metablizálódó gyógyszereknél az egyik dózisának csökkentése a másik gyógyszernél szérumszint-csökkenéssel együtt járó hatáscsökkenést okozhat. Visszatérhetnek az alapbetegség tünetei (NSAID), vagy új tünetek jelentkeznek, mint izzadás az SSRI gyógyszereket szedőknél.

Felírási kaszkád

Előfordulhat, hogy egy gyógyszer-mellékhatásból tévesen adódik újabb gyógyszerek bevezetése. A már szedett gyógyszer okozta mellékhatást új, kezelendő problémaként értékeli az orvos vagy a gyógyszerész, amire újabb készítményt rendel. Leggyakoribb példa erre az ACE gátlóknál a köhögésre javallt vagy a beteg által megvásárolt köhögéscsillapító, illetve a tartós NSAID terápia miatti vérnyomás-emelkedésre adott vérnyomáscsökkentő. Szélsőséges eset az SGLT-2 gátló szedésekor fellépő - a gyógyszer hatásával összefüggő - fokozottabb vizeletürítési panasz, amely kapcsán a mellékhatások láncolata miatt akár több készítmény is felírásra kerülhet.

Hol merülhet fel a gyógyszerrosta lehetősége?

• Háziorvosi rendelőkben, hiszen a háziorvosok ismerik a legjobban a betegeiket.
• Gyógyszertárakban, a vény nélküli készítmények kiadásakor, főleg ha új panasszal fordul hozzánk a beteg. A receptköteles készítmények által okozott problémák esetén fel kell venni a kapcsolatot a kezelőorvossal.
• Az idősotthonokban, ahol a hosszú távú utánkövetés lehetősége is adott.
• Fekvőbeteg-ellátó intézményekben. Utóbbiakban rendelkezésre áll az a szakmai csapat is, amely értékelni tudja a beteg terápiáját.

Hova lehet fordulni információkért a témában?

A hazai, hatályos szakmai protokollok kevés útmutatást adnak ahhoz, hogy miként kell a gyógyszerek szedését abbahagyni, amikor már nem szükségesek. Külföldön erre kidolgozott irányelvek vannak. Kanadában mind a PPI-k, mind a benzodiazepin receptorokon ható gyógyszereknél van ilyen guideline. Az ausztrálok is nagyon részletes irányelveket dolgoztak ki. Hollandiában nemzeti irányelv készült, melynek folyamatban van az angol nyelvre történő fordítása. Szakemberekből aktív közösség alakult ki a Twitteren, továbbá az Orvosi Hetilap 2024/24. számában is megjelent erről egy összefoglaló közlemény.

Mi akadályozza a gyógyszerrosta megvalósulását?

• Az egészségügyi ellátás során nincs rá idő. Ideális volna, ha lenne erre elkülöníthető idő, és a társadalombiztosító is értékelné a gyógyszerek rostálását, hiszen annak a költségvetésre nézve is pozitív hozadéka van, ha a beteg kevesebb gyógyszert szed.
• Megfelelő informatikai programok meglétének hiánya, melyek segítenék a szakemberek munkáját.
• A gyógyszerészek sem mindig merik felülvizsgálni az orvos által elrendelt terápiát.
• Sok beteg elvárja, hogy gyógyszert kapjon a problémájára, így nehéz elérni, hogy egy ezzel ellentétes folyamatban vegyen részt.
• A gyógyszerészképzéséből hiányzik ez a téma, fontos lenne, hogy ott is megjelenjen.