Amikor két gyógyszerész beszélget

Dr. Kocsis Kristóf szakgyógyszerész beszélgetett Dr. Csupor Dezsővel, szakgyógyszerésszel, gyógynövénykutatóval, az MTA doktorával, akinek mára már mondhatni a szívügye az étrend-kiegészítők minősége, biztonságossága.

hirdetés

Milyen módon lehet megbízhatóan ellenőrizni az étrend-kiegészítők biztonságosságát és hatásosságát, milyen forrásokat és szempontokat javasolt ellenőrizni vásárlás előtt?

Elsősorban tudni kell, hogy a legális étrend-kiegészítők élelmiszerek, azért, hogy ne tehessen a fogyasztó magában kárt. Ettől függetlenül is okozhatunk kárt az egészségünkben, ha nem a megfelelő adagban alkalmazzuk, ahogy az előírásban szerepel, vagy ha többféle készítményt szedünk egyszerre, illetve valamilyen krónikus megbetegedése van a páciensnek, amivel pont nem szedhető az adott étrend-kiegészítő.

Terméknek is lehet minőségi hibája, ez ellen nehéz tenni (senkinek sincs otthon „mini” laborja), bízni kell a gyártóban. Ne vásároljunk olyan webshoptól, amelyről nem tudjuk milyen cég áll mögötte, a Facebook Marketplace-en magányszemélytől vagy piaci árustól! Illegális terméket ne vásároljunk, ha egy cég arra sem áldoz, hogy legálisan dobja piacra a termékét, hogyan bízhatunk a termékben?

Legjobb lenne, ha az állam ellenőrizné a termékeket piacra kerülés előtt, csak ez nem történik meg.

Milyen szabályozási formák vonatkoznak az étrend-kiegészítőkre?

  • Az NNGYK tartja nyilván az étrend-kiegészítőket. Ehhez gyakorlatilag egy A/4-es nyomtatványt kell kitölteni a főbb adatokkal és beküldeni a hatóságnak. Akár már aznaptól forgalmazhatja a készítményét a cég. Ezenkívül felügyelik a piacot bizonyos szempontból, nyilatkoznak szakmailag arról, ha egy termék veszélyes anyagot tartalmaz.
  • HÉBIH: ők felügyelik például, hogy van-e olyan összetevő a termékben, amely nem engedélyezett új élelmiszernek számít.
  • A Gazdasági Versenyhivatal akkor avatkozik be, amikor egy cég olyan gyakorlatot folytat, mellyel nagy fogyasztói tömegeket téveszt meg.

A 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet tartalmazza, hogy az étrend-kiegészítők milyen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazhatnak. A gyógynövényekről nem mond semmit, azoknál így nagy a mozgástér. Hogy mit írhat rá a készítményre a gyártó, az már szabályozottabb. Akár a saját kutatási eredményeit is feltüntetheti, ha kellő bizonyítékokkal tudja alátámasztani a hatóság felé.

Nem engedélyezett új élelmiszerek. Mit jelent ez a fogalom?

Ezek korábban hagyományosan élelmiszerként nem voltak forgalomban az unió területén. Ha egy egzotikus növényt szeretnénk forgalomba hozni étrend-kiegészítőként és eddig az unióban nem alkalmazták, szigorú biztonsági ellenőrzés alá vonják. Ennek oka, hogy az unióban hagyományokkal nem rendelkező növények tapasztalati tudás nélkül ne kerülhessenek forgalomba. Ez bizonyos szempontból védelmet ad. Más probléma is lehet, de ez is egy szempont.

A megfelelő minőségű étrend-kiegészítőkért eddig is történtek lépések, melyek nagy értéke, hogy a benne részt vevő gyártók, a saját forrásaikból próbálják a termékek minőségét ellenőrizni, a törvényi kötelezettségen felül, hogy jobb minőségű termék kerüljön forgalomba. Az alábbiakban soroljuk fel a kezdeményezéseket.

MÉKISZ tanúsított minőség

MÉKISZ a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete. Megpróbáltak kitalálni egy olyan rendszert, amibe ha bekerülnek az étrend-kiegészítők, akkor ez egy magasabb megbízhatóságot képvisel. Ugyanakkor csak kockázatelemzés van (nincsen rendszeres ellenőrzés), csak problémás esetekben. A programba való belépéskor a saját vizsgálati dokumentációját nyújtja be a cég, nem egy külsős független cégét. Ugyanakkor ez egy példamutató kezdeményezés, mert a törvény által kötelező minimumon kívül többet tesznek azért, hogy jobb minőségű terméket forgalmazzanak. Magyarországon ma 15 000 étrend-kiegészítő van gyakorlatilag forgalomban. Ehhez képest kevés rendelkezik MÉKISZ-tanúsítvánnyal. Az ilyen önszabályozási próbálkozások vihetik előre a piacot, amelyek természetesen még nem tökéletesek.

Együttműködési megállapodás a megfelelő minőségű és biztonságos étrend-kiegészítők forgalomba hozatalát biztosító rendszer létrehozására és működtetésére

MÉKISZ az MGYK és a MAGYOSZ fogott össze, hogy biztonságos étrend-kiegészítők legyenek a piacon. Megpróbálják a gyártók termékeit beterelni abba a zárt láncba, amelyben a gyógyszereket is forgalmazzák. Ehhez bizonyos minimum követelmény, dokumentáció kell, aminek megléte feltételezi, hogy a termékhez szakértelem is kapcsolódik. A nagykereskedő és a gyógyszerész egy szűrő, hogy milyen étrend-kiegészítő kerülhet be a patikába.  Emellett a gyógyszerész tudása is fontos, aki szakmailag látja a beteg gyógyszerelését, jelezni tudja, ha nem ajánlja, hogy a gyógyszerei mellett szedje az adott étrend-kiegészítőt, és válaszolni is tud a páciens kérdéseire.

GMP logo-t az NNGYK állítja ki. Ez a legmagasabb szint. Ezt sok cég elérte, mert sok gyógyszergyár is gyárt étrend-kiegészítőt. Mint mindent, ezt is lehet hamisítani, a gyanakvásunkat ne altassa el a logo, az összképnek a készítményről kell meggyőzőnek lennie.

Nutrivigiliancia.hu - Mit jelent a szó: nutrivigilancia?

2014 óta alkalmazzák a nutrivigilancia kifejezést. Jelentése: élelmiszerek, étrend-kiegészítők használatával összefüggő nemkívánatos hatások kimutatásával, értékelésével, megértésével és megelőzésével kapcsolatos tudomány és tevékenység. (Szerző megj.)

A fogyasztó legyen tudatában, hogy amit bevesz, az hatni fog. A hatás eltérő lehet, mellékhatás is jelentkezhet, minden embernél másként. A mellékhatás bejelentése eddig csak gyógyszereknél volt gyakorlat. A https://www.nutrivigilancia.hu oldal létrehozásával az étrend-kiegészítőknél is lehetőség lett már erre. Ha több a visszajelzés, az jelezheti, hogy változtatni kell a készítmény összetételen, pl. magas a gyógynövény koncentrációja a készítményben. A bejelentőoldal ötlete a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klinikai Gyógyszerészeti Intézete és a Semmelweis Egyetem (SE) együttműködéséből született. A cél, hogy minél szélesebb együttműködés legyen mögötte, hogy eljuthasson a híre minden étrend-kiegészítőt használóhoz, és használják is az oldalt: ha tapasztalnak mellékhatást, jelentsék be. Így indult el a kapcsolat a MÉKISZ-szel, az MGYK-val, MOK-val. Célok közé tartozik, hogy az NNGYK-val is legyen együttműködés, és hogy ezek a szervezetek ezt a felületet magukénak érezzék, és egyre több felhasználóhoz is eljusson. Van olyan uniós tagállam, ahol átvett az állam egy ilyen bejelentési programot. Valahol el kell kezdeni, kezdjük közösen ezt a munkát!

Milyen más javaslattal lehetne még javítani rendszeren?

Nagy szigorításra nincs lehetőség, mert uniós szintű a jogszabály-rendszer, amely szerint nálunk is érvényes. Fontos lenne viszont betartatni a jogszabályt, hatóságilag több ellenőrzésre volna szükség, a gyártók pedig többet áldozhatnának készítményeik minőségére, maguk vizsgáltatnák be a termékeiket, ez is sokat jelentene. Erkölcsi feladata is a gyártónak, hogy többet foglalkozzon a készítményei minőségével. Nem lehet mindent az államtól várni, bár az étrend-kiegészítők piaca 100 milliárdos piac évente.

Hogyan lehetne felhívni még jobban a figyelmet arra, hogy az étrend-kiegészítők az egészséges életmód kiegészítői, nem pedig a helyettesítői?

  • A prevencióra több energiát kellene fektetni. A gyógyszerész számára is pozitív, ha egészségmegörző tanácsokat is adhat.
  • Többet kellene beszélnünk az egészséges életmódról, mint a betegségekről. Sajnos azonban a beteg emberek száma nagyon magas hazánkban, nem állunk jól sem uniós-, sem világszinten.
  • Az életmóddal kapcsolatos tanácsokat fogadják meg a legnehezebben a páciensek, sokkal könnyebb bekapkodni 1-1 tablettát, mint életmódot változtatni, amit pedig mindenki tudna, csak nem egyszerű megvalósítani. Hiába ad a gyógyszerész egy cukorbetegnek életmód-tanácsokat, ha ezeket nem fogadja meg, akkor a gyógyszeres terápiának is kisebb az esélye.
  • Pozitívum, hogy a gyógyszerész-képzésben, Szegeden, oktatni fogják a táplálkozástudományt. Az egészséges életmód alapja a megfelelő étrend.

Milyen tanácsot adna azoknak, akik étrend-kiegészítőt akarnak használni?

Fontos lenne, hogy az embereknek legyen egészségügyi intelligenciája, hogy mi várható el egy étrend-kiegészítőtől, és mi nem (pld. nem gyógyítja a cukorbetegséget 1 hét alatt).

Amikor valaki súlyos beteg, akkor megváltozott tudatállapotba kerül, és minél súlyosabb a betegség, annál több mindenbe kapaszkodik. A józan észt akkor is meg kellene őrizni, ha valaki súlyos beteg. Amit egészségesen kritikával fogadnánk azzal kapcsolatban betegen is tegyünk így: kritikával kell fogadni a túlzott ígéreteket.

Olyan emberektől kérjünk tanácsot betegen, aki értenek is a témához (autónkat is az autószerelőhöz visszük, ha baj van vele). A legértékesebb dolog az egészségünk, és ezt miért olyan emberekkel próbálnánk rendbe hozatni, akik láthatólag nem értenek hozzá? Elengedhetetlen a tudatosság, hogy mit várhatunk egy terméktől és kitől kérjünk tanácsot. Ezt tartom a legfontosabbnak.

 

 

Szerző:

Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész

Forrás:

Egészségügyi mítoszok nyomában podcast

Ajánlott cikkek