A Magyar Gyógyszerészi Kamara XIII. vándorgyűlését 2024. április 11-13. között tartotta, Mezőkövesden

Vannak-e olyanok, akik számára kötelező a részvétel a Kamara oldaláról a vándorgyűlésen?

Az alapelvünk az, ami eddig is megvalósult, hogy a megyei elnököknek, alelnököknek, a felügyelő és etikai bizottságok elnökeinek a részvétele szinte kötelezőnek mondható. Nagyon szeretnénk azt is, hogy az Ifjúsági Állandó Bizottság tagjai minél nagyobb számban megjelennének. E mellett idén is lehetőség volt egyéni jelentkezésekre, hogy a megyei szervezetek kedvezményesen regisztrálhassák tagjaikat, és nekik legyen lehetőségük először a részvétel biztosítására.  Nyilatkozta Dr. Sándor Csaba, a konferenciát szervező Békéshelp Kft. ügyvezetője.

Mondhatni, mind az állami döntéshozók, mind a MGYK részéről megjelentek azok a vándorgyűlésen, akiknek fontos szerepük van a gyógyszerészet jövőjének alakításában. Milyen problémák kerültek terítékre?

Gyógyszertári ügyelet

 Az alapellátási ügyeletek után a kormányzatnak a patikai ügyeletek átszervezése a következő feladata - mondta Takács Péter. Szavaiból kiderült, akár rendhagyó megoldásokat is figyelembe vesznek. Véleménye szerint, az alapellátási ügyeleteken van annyi gyógyszer, amennyivel szükség esetén reggelig ellátható a beteg, a többihez megkapja a vényt, másnap reggel kiválthatja őket a patikában.  Viszont a gyermekgyógyszereket éjszaka is elérhetővé kell tenni. Erre több megoldási javaslat van, köztük az is, hogy ezt a feladatot gyógyszertár által üzemeltetett gyógyszerkiadó automatával oldják meg. A bejelentést a teremben ülők hangos moraja kísérte. (A gyógyszerkiadó automaták kérdése nem először van napirenden, már az előző ciklus elején felmerült, mint megoldási lehetőség, de az előterjesztés benyújtását a parlamentnek sikerült megakadályozni. Forrás: MGYK 2023. december 2-ai küldöttközgyűlésén elhangzott elnöki beszámoló).

Mi az olcsóbb, fizetni egész éjszaka egy gyógyszerészt, vagy fenntartani egy automatát? - kérdezte az államtitkár.

Az emberek éjszaka is szeretnének gyógyszerhez jutni, és ezt ki kell szolgálni. A gyógyszer-automata az egyik lehetséges út, ám ezeket az eszközöket csak szigorú feltételek mellett lehetne üzembe helyezni. A másik út, hogy megyénként kijelölnek két-három gyógyszertárat, amelyeknek 24 órában kellene nyitva tartaniuk. Jelenleg ezek az irányok – szögezte le a politikus. Az ügyeleti szolgáltatás finanszírozásáról pedig csak akkor lehet beszélni, ha eldőlt, hogy milyen lesz az új gyógyszertári ügyeleti rendszer.

Dr. Hankó Zoltán a Gyógyszerészi Kamara elnöke jelezte, központi segítségre van szüksége az ágazatnak, a kis vidéki patikák és a fiókgyógyszertárak működőképessége érdekében. Az utóbbi időszak brutális költségnövekedése mellett tíz éve nem változott a gyógyszertárak működtetésre fordított állami támogatás összege. Viszont a gyógyszertári vállalkozások által befizetett közterheket is nézve, jelenleg a hazai 3000 gyógyszertár működtetése a központi költségvetésnek lényegében nulla forintjába kerül.

Takács Péter anyagi forrást ehhez ténylegesen nem ígért, ugyanakkor bővebben is beszélt a gyógyszerellátás átszervezéséről.

Miben nem ért egyet a döntéshozó és a kamara a gyógyszerellátás átszervezésében?

Ilyen a fiókgyógyszertárakra vonatkozó szabályok enyhítése, melyet erős kamarai kritika kísért. Takács Péter szerint a kormányzati szempont az, hogy a kistelepülésen élők hozzájussanak a gyógyszereikhez. „S miután sorra zártak be a kistelepülési patikák, erre nekünk lépni kellett.”

A kérdés döntéshozó számára az, hogy lesz-e a kistelepülésen gyógyszertár. Ha nem engednék meg, hogy azt csak asszisztens is működtethesse. (A fiókpatikákat az anyagyógyszertár tulajdonosa működteti, mind a gyógyszerészek, és május 6-tól a szakasszisztensek a gyógyszereket kiadják, és szakmai feladatokat végeznek. - a szerző megjegyzése) akkor kistelepülési gyógyszertár sem lenne. Ez a realitás – mondta. Közölte: a patikalétesítés szabályai nem változtak. Továbbra is ott lehet nyitni fiókpatikát önálló településen, ahol nincs közforgalmú gyógyszertár. Emellett folyamatosan figyelnek, és ha az NNGYK azt észleli, hogy megszaporodtak a mellékhatás-bejelentések, lépni fognak és változtatnak – próbálta nyugtatni a teremben ülőket.

A következő probléma, melyben nincs egyetértés a Máltai Szeretetszolgálat Mozgóorvosi Szolgálata, mely a telemedicinális mobil orvosi rendelés mellett, gyógyszerrel is ellátja a leghátrányosabb településen élőket.

A gyógyszerészek ellenérzését az váltotta ki, hogy a máltaiak Bicskén kialakították a személyre szabott gyógyszeradagoló üzemüket. Úgy vélik, sérti a szakmai érdekeiket az, hogy a máltaiak beteghez viszik heti adagonként az orvosságokat. Ez párhuzamos gyógyszerellátási rendszerhez vezet, megkerüli a gyártásra, a nagykereskedelemre és lakossági ellátásra vonatkozó szabályokat. Takács Péter jelezte, hogy a kamara jelzésének a figyelembevételével alakítják majd a szabályozást. A Máltai Mozgóorvosi Szolgálattól csak az juthat gyógyszer készítményhez, akinek ők is írják azt fel. Becsléseik szerint ez 38-40 ezer embert érinthet. Ennél több pácienst a máltaiak mozgóorvosi rendelői nem tudnak ellátni. A cél, hogy az, hogy az anyagilag legrászorultabbak is terápiához jussanak. A hátrányos helyzetű településeken élők viszonylag sokszor veszik igénybe az alapellátást, de szakrendelőkben már 25 százalékkal, a kórházban több mint 30 százalékkal kevesebbszer kerülnek. A gyógyszertámogatásból 45 százalékkal kisebb összeg jut rájuk, mint az átlag populációra.

A következő kérdés, mely napirendre került, a kórházi patikák működtetésének koncesszióba adása. Ott – Takács szerint – az a kormányzati cél, hogy olcsóbban tudjanak a kórházak számára gyógyszereket vásárolni. Jelenleg óriási különbségeket látnak az egyes kórházak beszerzései áraiban. Ennek javítása érdekében egy helyre csoportosítja a kormányzat a forrásokat, a költségeket. Ezt követően pedig jobb pozícióból tudnak majd tárgyalni a nagy gyártókkal, beszállítókkal.

Véleménye szerint a kórházi adósságállomány jelentős részét az okozza, hogy 2019-hez képest megduplázódtak a gyógyszerárak. Hangsúlyozta: ezen a területen is építenek be garanciákat a szabályozásba, ami védi a közforgalmú gyógyszertárak piacát. Ugyanis a közfogalomban dolgozók attól félnek, hogy a kórházi koncesszió birtokosa lényegében szabadon nyithat majd közforgalmú patikát is. Míg a többi patikának szigorú szabályozásnak kell megfelelnie. (Pl. ellátandó lakosságszám, a másik közforgalmú gyógyszertártól való távolság szabályai, mely ronthatja a közeli közforgalmú patikák gazdasági lehetőségeit a koncessziós patikákkal szemben, melyeknek ezt nem kell betartaniuk. - a szerző megjegyzése.)

Ebben Takács Péter igyekezett megnyugtatni a jelenlévőket. Csak azoknak a kórházaknak lehet majd közforgalmú patikája, amelyek 300 fekvőbeteg ággyal rendelkeznek.

Hozzátette: a koncessziót elnyerő csak a kórházi patikák működtetésére kap jogosítványt, maguk a gyógyszertárak nem kerülnek a tulajdonába. A kórházi gyógyszerészek munkáltatói jogai is a kórházaknál maradnak, csak delegált munkáltatói jogkört kap a működtető. Ez azt jelenti – mondta a politikus – ő készíti a szabadságolásokat és a heti munkabeosztást. Előírják számára azt is, hogy építse ki az úgynevezett személyre szabott egyéni gyógyszerelést a kórházakban. Ez utóbbit ellátásbiztonság indokolja – mondta – a gyógyszertévesztések aránya az Európai Unióban majdnem 42 százalék.