A MOK elnöke szerint aggasztó az onkológiai betegek ellátása

Szerinte a mostani rendszer nem a betegek érdekét szolgálja, és ez kifejezetten látványos az onkológiai ellátáson. Például ha valakinél magánellátásban diagnosztizálnak rosszindulatú elváltozást, akkor onkológiai ellátásra lenne szüksége, „ami a magánegészségügyben nincs”. Emiatt át kell mennie az állami rendszerbe, ahova viszont nem tud ugyanazon a szinten belépni, mert a magánellátást végző szakorvos nem utalhatja be. „Vissza kell mennie a háziorvosához, aki majd beutalja egy szakambulanciára, ahol ismét időpontok sorozatára kell várnia” – magyarázta Álmos. Emiatt a beteg talán csak hónapokkal később jut el odáig, hogy megfelelő ellátást kapjon, ami veszélyes lehet. Emiatt úgy látja, hogy javítani kellene a két rendszer közötti együttműködést.

A MOK-elnök szerint azért nincs elég orvos, mert még mindig nem rendezett az orvosok fizetése, ami sokakat eltántoríthat a pályáról, vagy arra késztethet, hogy minél hamarabb külföldre menjen dolgozni. Ezen szerinte egyrészt a fizetések rendezésével lehetne javítani, másrészt azzal, hogy az állam jobban kiáll az orvosok mellett. „Engednek terjedni akár valótlan híreket is ahelyett, hogy megvédenék az egészségügyben dolgozókat a rágalmaktól. Nem látunk az egészségügyet támogató TV-reklámokat, óriásplakátokat sem, ellentétben több külföldi országgal” – jegyezte meg. Azt mondta, hogy hónapokkal ezelőtt elküldtek három lehetséges fizetésrendezési lehetőséget a kormánynak. „Közös bennük, hogy körülbelül 1,5 kilométernyi autópálya árával – 13-15 milliárd forinttal – terhelnék meg a jövő évi költségvetést. Ez szinte láthatatlan összeg az állami kassza számára, nem terjeszkedtünk túl, nem akarjuk az állami büdzsét bedönteni.” A fizetésekből adódó problémák miatt nemcsak a jelenlegi kormányt okolja, hanem az elmúlt harminc év vezetését.

Megjegyezte, hogy sok orvos motiválatlan, és sokan jelezték, hogy hamarosan egyre több idejüket töltenék a magánegészségügyben. Az EU-ban Magyarországon kerül sor a harmadik legtöbb orvos-beteg találkozásra, és ahogy fogynak az orvosok az állami rendszerben, egyre hosszabbak lesznek a várólisták. „Mindennapi probléma, hogy nem tudjuk úgy ellátni a betegeket, ahogy szeretnénk. Sokszor nincsenek megfelelő eszközök, gyógyszerek, idő a vizsgálatokhoz, a gyógyításhoz, és ez az, ami rendkívül demotiváló az orvosok számára.” Ezen szerinte nem fog segíteni az, hogy szigorúbban ellenőrzik majd az egészségügyi dolgozók munkavégzését. Bár érthetőnek tartja, hogy a munkáltatót érdekli, hogy a munkavállalója rendesen bejár-e dolgozni, de nem mindegy, hogy ehhez milyen eszközöket használnak. Szerinte nem a megfigyelés fokozása növelné a rendszer teljesítményét, hanem a munkafeltételek javítása. „A külföldön munkát vállaló magyar orvosok célországai a nyugat-európai és a skandináv országok, nem pedig Kína.”