Magasabb daganatkockázattal lehet összefüggésben a veseelégtelenség
Egy új kutatás szerint az enyhe-közepesen súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a daganatkockázat kis mértékben emelkedett lehet, különös tekintettel a nem melanoma típusú bőrrákra és az urogenitális daganatokra.
A tanulmány, amely a Clinical Journal of the American Society of Nephrology (CJASN) folyóirat legfrissebb számában jelent meg, nem állítja, hogy ok-okozati összefüggés van a veseelégtelenség és a daganatos betegségek kockázatának emelkedése között, de felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi szakembereknek nagyobb figyelmet kellene fordítania a kockázatfelmérésre, ha más kockázati tényezők is fennállnak vagy ha a családi kórtörténetben daganatos betegség fordult elő.
A veseelégtelenség következtében az anyagcsere termékek felhalmozódnak a szervezetben, ami eltérő hatással lehet a különböző szervekre. Egyes kutatások szerint a veseelégtelenség befolyásolhatja a szívbetegségek, az anaemia, a csonttörések és nagy valószínűséggel a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
A Karolinska Intézet kutatói a veseműködés és a daganatos betegségek kialakulása közötti kapcsolat feltárása érdekében átfogó elemzést végeztek a daganatkockázat felmérésére a veseműködés teljes spektrumát figyelembe véve. Az elemzésbe 40 év feletti, korábbi daganatos betegségben nem szenvedő alanyokat vontak be, összesen 719 033 résztvevőt. A kutatás alanyainak utánkövetése 5 évig tartott, és a 3 338 226 személyév alatt 64 319 daganatos megbetegedést diagnosztizáltak (ez a résztvevők 9%-át érintette).
A veseműködés és a daganatos betegségek incidenciája közötti összefüggés U-alakú görbével volt ábrázolható. A 90-104 ml/perc eGFR-el összehasonlítva az alacsonyabb eGFR-értékek esetében magasabb volt a daganatkockázat: 30-59 ml/perc közötti értéknél 8% volt az emelkedés mértéke, 30 ml/perc alatti értéknél pedig 24%. További elemzést követően a kutatók a bőrrák és az urogenitális tumorok 12 hónapos utánkövetése után további tartós kockázatemelkedést figyeltek meg.
„Ezeknek az összefüggéseknek a megállapítása nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de felhívja a figyelmet a prevenció és a szűrés fontosságára” – foglalta össze a kutatás eredményét Dr. Xu. „Közegészségügyi szempontból ezek a kutatási eredmények segíthetnek a döntéshozóknak a rákszűrés megfelelő stratégiáinak kidolgozásában, kutatói szemszögből pedig új irányvonalat nyithatnak meg például a bőrrák kockázat tanulmányozásában.”
Forrás: Hong Xu et al, Estimated Glomerular Filtration Rate and the Risk of Cancer, Clinical Journal of the American Society of Nephrology (2019). DOI: 10.2215/CJN.10820918
Fordította: Dr. Kaló Anna
MedicalExpress
