Kilencven százalékkal csökkenti a melanoma terjedését egy új gyógyszer

A szintetikusan előállított kismolekulájú vegyület a melanomasejtekben található gének RNS-termelő képességét veszi célba. Ez a génaktivitás, azaz transzkripciós folyamat teszi képessé a daganatot a terjedésre, amit ez a vegyület képes megakadályozni.

„Jelentős kihívás volt az olyan kismolekulájú gyógyszerek kifejlesztése, amelyek a melanoma progressziója számára fontos szignálmechanizmusokat szolgáló génaktivitást gátolják” – mondta a vizsgálatot vezető professzor. „Ez a vegyület tulajdonképpen ugyanaz a molekula, amit scleroderma kezelésére kezdtünk el kifejleszteni, és most fedeztük fel, hogy ez ellen a daganattípus ellen is hatásos.”

A forgalomban lévő gyógyszerek több mint 90 százaléka jelenleg kismolekulájú vegyület, és a kutatás társszerzője szerint az eredményeik olyan felfedezés kezdetét jelenthetik, amely nagyon hatékony lehet a bőrrák elleni küzdelemben. A becslések szerint évente 10 000 ember hal meg melanoma következtében csak az USA-ban.

A kutatás eredményeit a Molecular Cancer Therapeutics folyóirat januári számában tették közzé.

„A melanoma a bőrrák legveszélyesebb formája, amely Amerikában körülbelül 76 ezer új megbetegedést okoz évente. A magas mortalitás fő oka az, hogy a daganat rendkívül gyorsan szétterjed a testben, és metasztázisokat képez az agyban és a tüdőben.”

A kutatás során azt találták, hogy ezek a vegyületek gátolni tudták az úgynevezett myocardin-jellegű transzkripciós faktorként ismert proteineket (MRTF-eket), és azok nem tudták elindítani a géntranszkripciós folyamatokat a melanomasejtekben. Ezeket a trigger proteineket előzőleg egy másik, RhoC nevű (Ras homology C) fehérje „kapcsolja be”, ami annak a jelátviteli útvonalnak a része, amely által a betegség agresszív módon terjedni tud a szervezetben.

A vegyület 85-90 százalékkal csökkentette a melanomasejtek migrációját. A kutatócsoport azt is felfedezte, hogy a potenciális gyógyszermolekula jelentősen csökkentette humán melanomasejtekkel injektált egerekben a tüdődaganatokat.

„Intakt melanomasejteket használtunk a kémiai inhibitorok szűrésére” – magyarázza a professzor. „Ez lehetővé tette, hogy olyan vegyületeket fedezzünk fel, amelyek bárhol képesek blokkolni ezt az RhoC útvonalat.” A teljes szignálmechanizmus gátlása pedig megalapozta az MRTF protein új célpontként történő azonosítását.

A kutatás vezetője szerint a következő fontos lépés annak feltárása, hogy melyik betegnél működik ez a szignálmechanizmus, mivel ez által meghatározható lenne, hogy melyik beteg számára jár legnagyobb előnnyel a kezelés.

„Ezeknek a vegyületeknek a melanomasejtek növekedését és preogresszióját gátló hatása sokkal radikálisabb, ha a szignálmechanizmus aktivált állapotban van. A kockázat meghatározására biomarkerként használhatjuk az MRTF protein aktivációját, különösen korai stádiumú melanomában.

„A betegek nagy része a daganat terjedése miatt hal meg melanomában. Ha korán észlelik a betegséget, a halálozás valószínűsége mindössze 2 százalék, ha viszont késő stádiumban diagnosztizálják, akkor 84 százalék. Az újonnan felfedezett molekula a tumorsejtek migrációját gátolja, így javíthatja a betegek esélyeit.”