Emlőrák-terápiás klinikai vizsgálatot indít a Semmelweis Egyetem

Betegtoborzási fázisba ért az a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Onkológiai Profilja által kezdeményezett és szervezett akadémiai klinikai vizsgálat, amely célja, hogy a HER-2 pozitív, lokálisan előrehaladott, műtétre nem alkalmas vagy áttétes emlőrákkal élő betegek számára már elérhető, intravénásan adható pertuzumab-trastuzumab biológiai kezelést összevessék a hazánkban még nem forgalmazott, ugyanazon hatóanyagokat fix dózisban tartalmazó bőr alá adható injekciós formával az egészséggazdaságtani szempontokat, betegpreferenciát és egyéb betegközpontú mérőeszközöket figyelembe véve. Vizsgálják azt is, hogy a különböző formában adagolt gyógyszerek miként hatnak a betegek életminőségére és általános állapotára, melyik beadási módot részesítik előnyben a páciensek. 

A dr. Dank Magdolna onkológiai profilvezető, egyetemi tanár vezette Gyógyszer és Betegbiztonsági Kutatócsoport tudományos szimpóziumon mutatta be a vizsgálat célját és menetét az egyetem, illetve a hazai onkológiai centrumok szakembereinek, bízva abban, hogy utóbbiak együttműködésével sikerül a megfelelő számú beteget bevonni a vizsgálatba - összegezte az ott elhangzottakat az egyetemi portál. Az intravénás beadáskor a két eltérő hatóanyagot tartalmazó infúzió nagyjából egy óra alatt jut be a beteg szervezetébe, a fix adagolású, bőr alá adott injekciós formula beadása 5-10 percet vesz igénybe. Az injekció speciális szerkezete lehetővé teszi, hogy a szövetek közé bejuttatott készítmény fájdalom nélkül bekerülhessen a keringésbe.

Dr. Dank Magdolna, a vizsgálat vezetője beszédében azt emelte ki, hogy a kutatás tervezésekor mennyi értékes hozzájárulást, a vizsgálati protokollt új irányba terelő szempontot kapott a bevont kollégáktól – többek között dr. Sebők Szilvia főgyógyszerésztől, az Egészségtudományi Kar szakembereitől, így dr. Pálfi Erzsébet docensnőtől, illetve a pszichológusoktól, vagy épp dr. Kaló Zoltán professzortól –, valamint a betegszervezetektől. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat nem csak azért különleges a hazai gyakorlatban, mert a betegek visszajelzéseire jelentős mértékben épít, hanem azért is, mert azt is mérni fogja, hogy milyen a betegtámogatás, hogy mennyi időt és energiaráfordítást igényel az egészségügyi személyzettől a kétféle gyógyszerformula alkalmazása. Emellett a vizsgálat része egy komplex onkológiai rehabilitációs program is, amiben táplálkozásterápia, pszichológiai intervenció, illetve kardiotoxicitási vizsgálatok is lesznek.

A betegek egy betegtárstámogató programban is részt vehetnek, ahol betegszervezeti segítők fognak velük beszélgetni és tudást átadni mind a betegségről, mind mellékhatás-menedzsmentről. Dr. Szathmári Miklós, az Egészségügyi Irányítási és Fejlesztési Igazgatóság vezetője előadásában kitért arra, hogy kutatások szerint a betegek ötéves túlélési esélyeit javítja a klinikai kutatásokban való részvétel. A résztvevő intézményeknek pedig a legújabb nemzetközi protokollok szerinti eljárások – különösen, ha szponzort is találnak hozzá, vagy ha uniós, vagy hazai kutatási támogatást sikerül megpályázni hozzá – azért hasznosak, mert hozzájárulnak a minőségi fejlődésükhöz. Elmondása szerint a Semmelweis Egyetem vesz részt a legtöbb, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által engedélyezett hazai klinikai vizsgálatban, utóbbiak mintegy 40 százaléka zajlik az intézményben. Beszámolt arról is, hogy 2023-ban 163 klinikai vizsgálati szerződést kötött az egyetem: ebből 16 volt a vizsgáló által kezdeményezett szponzorált vizsgálat, 144 a kutatási szerződés, és három szolgáltatási megállapodást véglegesítettek.

A Gyógyszer és Betegbiztonsági Kutatócsoport megalakulásáról és a klinikai vizsgálat tervezett menetéről szólva dr. Balázs Máté Ádám projektvezető elmondta, hogy a másfél-két éves előkészítés után megkapott hatósági engedélyt követően 2023. november végén vonták be az első betegeket a 18 hónaposra tervezett vizsgálatba. A tervek szerint 5-10 fős csoportokban vonnák be a betegeket, az első 45-öt április végéig, az év második felében pedig a fennmaradó 45-öt. A betegek hat hónapon keresztül vennének részt a vizsgálatban, majd ezt követően értékelnék ki az eredményeket. A vizsgálat sikeréhez szeretnénk kérni az ország onkológiai centrumainak segítségét a potenciálisan alkalmas betegek adott időre szóló átirányításában annak érdekében, hogy meglegyen szükséges résztvevőszám – mondta dr. Balázs Máté Ádám.

A vizsgálat lebonyolításában és kiértékelésében részt vesz egy gyógyszerészeti munkacsoport dr. Sebők Szilvia, egy dietetikus csoport dr. Pálfi Erzsébet irányításával, továbbá egy, az egyetem onkopszichológusaiból összeállított pszichológiai munkacsoport és egy kardiológiai munkacsoport, amely a két belgyógyászati klinika és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológusaiból áll. Az egészséggazdaságtani elemző munkacsoportot Kaló Zoltán professzor vezeti, dr. Herold Zoltán biológus, statisztikus közreműködésével, és alapvetően azt vizsgálja majd, hogy az intravénás és a szubkután injekciós formának milyen költségvonzata és költségkülönbségei vannak, milyen járulékos költségekben vannak különbségek, mind a beteg, mind az egészségügyi ellátó személyzet szempontjából. Emellett az egyetem hallgatói közül jelenleg mintegy hatvanan vesznek részt TDK és klinikai munkaprogram keretében a vizsgálatban, elsősorban a betegút menedzsmenttel kapcsolatos feladatokban.