A vastagbélrák egyre jobban veszélyezteti a fiatalabb korosztályt

Az 55 évnél fiatalabbak körében a vastagbélrák incidenciája (egy adott populációban adott időtartam alatt előforduló új megbetegedések gyakoriságának aránya) csaknem megduplázódott: az 1995-ben mért 11 százalékról 2019-re 20 százalékra emelkedett. A fiatalabb nemzedék megbetegedési üteme tehát radikálisan növekszik.  Az 50 évnél fiatalabbak és az 50–54 évesek körében az új esetek száma 2011-től évente 2 százalékkal nőtt, miközben a 65 évesek és annál idősebbek között az előfordulás aránya valamelyest csökken. Emellett növekedett az előrehaladott stádiumú és áttétes rákos megbetegedések száma is az újonnan diagnosztizált esetek között; 2019-ben az összes új eset 60 százaléka bizonyult ilyennek, szemben a 2000-es évek közepén mért 52 százalékkal, valamint az 1995-ös – a széles körű amerikai szűrés kezdete előtti – 57 százalékkal.

A tanulmány szerzőinek becslése szerint 2023-ban az Egyesült Államokban körülbelül 153 ezer embernél diagnosztizálnak majd vastagbélrákot, és közülük 52 ezren fognak meghalni e betegség következtében. Az 50 évnél fiatalabbak körében ezek a számok várhatóan 19 550 és 3750 lesznek.

Pótolni kell az elmaradt szűréseket

„Tudjuk, hogy a fiatalok körében nő az arány, de riasztó látni, hogy a teljes betegpopuláció mennyivel fiatalabb, annak ellenére, hogy a teljes népességen belül csökken a fiatalok aránya – nyilatkozta Rebecca Siegel MPH (Master of Public Health), az ACS kutatását vezető igazgató, hozzátéve: – az a tendencia, hogy a betegség minden korosztályban előrehaladottabbá válik, szintén meglepő, és mindenkit arra kellene ösztönöznie, hogy 45 éves kortól szűrővizsgálatokra járjon.”

Ezt hangsúlyozza az Amerikai Rákellenes Társaság iránymutatása is, sajnálatos tényként megemlítve: a koronavírus-járvány miatt a legtöbb előre ütemezett beavatkozás és vizsgálat elmaradt, felfüggesztve sokaknál a rákszűrést. Ezt is pótolni kell, valamint ettől függetlenül 45 éves kortól mindenképpen el kell kezdeni a megelőző vastagbélszűréseket. A fokozott daganatos kockázatnak kitett személyeknek pedig már 45 éves kor előtt és a szokásosnál gyakrabban kell szűrővizsgálaton részt venniük.  A szűréseket egészen 75 éves korig folytatni kell – javasolja a szervezet.  A 76 és 85 év közötti korosztály esetében a szűrővizsgálatra vonatkozó döntést az egyéni preferenciák, a várható élettartam, az általános egészségi állapot és a korábbi szűrési előzmények függvényében kell meghatározni. 85 év fölött viszont már nincs szükség vastagbélszűrésre – olvasható az ajánlásban.

Gyakorlati tapasztalatok

Az ACS statisztikai adatait a vastagbéldaganatok kezelésének specialistái által tapasztalt klinikai megfigyelések is alátámasztják. Erről számolt be   a MedPage Today online szakkiadványban dr. Michael Shusterman, a New York-i NYU Langone Perlmutter Rákközpont munkatársa is, aki e-mailben erősítette meg: ők is tapasztalták a végbél- és a bal  kólónfél  daganatos betegek számának növekedését a 30-as és 40-es éveiben járó korcsoportban.

Alaposan tanulmányozni kell, mi az oka annak, hogy egyre fiatalabb korosztályban lesz gyakoribb a vastagbélrák, és egyre nagyobb gondot kell fordítani a rákszűrésre.

Az osztrák CARE Diagnostica GmbH volt az egyik első gyártó, amely székletvértesztet kezdett gyártani Európában, az évek folyamán egyedülálló tapasztalatokra szert téve. A cég hazai képviseletét ellátó A-Lab Pharma operatív vezetője, Rubin Szilvia is felidézi, hogy Magyarországon a tüdőrákot követően, a vastag- és végbélrák a második leggyakoribb daganatos halálozási ok, nemdohányzó emberek körében pedig az első. Ennek egyik oka az alacsony léptékű tesztelésekben is keresendő. Szerinte az egészségügyben csak elvétve használnak non-invazív vastagbélrák-előrejelzésre alkalmas székletvérteszteket, így a lakosság otthoni teszteléssel tölti be az űrt. Pedig az otthoni eszközök gyártása mellett számos iparági szereplő állít elő magas analitikai értékekkel rendelkező székletvérteszteket a világban.

Dr. Várnai Péter szerint évente több mint 10 ezer új esetet ismernek fel, melyek közel fele, sajnos, végzetes kimenetelű. Pedig korai stádiumban jó eséllyel lehet gyógyítani ezt a betegséget. „További vizsgálatokra és szisztematikus szűrésre van szükség, akár az 50 év alatti populációnál is, amelyben a nemzetközi ajánlások szerint is nagy segítséget jelentenek az első védvonalnak tekintett, a humán hemoglobin kimutatására alkalmas, immunológiai alapon működő gyorstesztek is” – teszi hozzá a szakember. 

Emellett Magyarországon szintén hozzáférhetők és hatékonyak az enzimes béldaganatszűrő széklettesztek is, melyek a daganatos sejtek anyagcseréjekor termelődő piruvát-kináz (M2-PK) enzim kimutatására alkalmasak, mely kiürül a széklettel. Az egységcsomag tartalmaz egy díjmentesen feladható, megcímzett postai borítékot a minta beküldéséhez, mivel az otthoni mintavételt követően laboratóriumba kell elküldeni a mintát. Ott immunológiai eljárással határozzák meg az enzim szintjét. A leletet négy héten belül postázzák a beküldő páciensnek. A kétfajta székletvérteszt együttes használata még pontosabb eredmény nyújt, évenkénti ismétlése pedig folyamatos biztonságot ad a tesztelő számára.

Magyarországi helyzet

Annak ellenére, hogy egyre több csatornán lehet hallani a szűrővizsgálatok jelentőségéről, még mindig sokan halogatják a szakorvos felkeresését. A daganatok nem válogatnak, és sajnos a fiatalabb korosztályt is veszélyeztetik. Nincs ez másként a vastagbéldaganatok esetében sem. A legtöbb ráktípushoz hasonlóan tünetmentes a korai stádiumban, ám a vizsgálatokkal a rákmegelőző állapot könnyedén diagnosztizálható és a betegség sikeresen gyógyítható - hívta fel a figyelmet a Budai Egészségközpont közleménye.

„Míg korábban a vastagbélrák a legnagyobb százalékban az 50 év felettieket érintette, illetve a 65-70 feletti korosztálynál is előfordult, addig az elmúlt években a kialakulása jelentősen megemelkedett a 20-49 éves felnőttek körében is. Azt, hogy mi okozza a korai megjelenését, még vizsgálják, ám számos tényező – így például az alkohol, elhízás, dohányzás, genetikai tényezők vagy cukorbetegség – növelheti a betegség kialakulásának kockázatát.

Hogy minél többet tegyünk az egészségünkért, 45 év felett, fokozott rizikó esetén azonban már 40 éves kortól vegyünk részt a daganat kimutatását segítő vizsgálaton. Mindemellett figyeljünk a tünetekre, amelynek jelentkezésekor azonnal forduljunk orvoshoz, egészséges életmóddal pedig csökkenthetjük a betegség kialakulásának esélyét – mondta Dr. Kocsis Judit PhD Med. Habil., a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa.

Kinek ajánlott a szűrés?

A vastagbélrák-szűrés azoknál ajánlott, akiknél korábban már előfordult vastagbéldaganat vagy adenomatosus polip, akinek egyenesági családtagjánál mutattak ki vastagbéldaganatot vagy adenomatosus polipot, azoknak, akik mozgásszegény életmódot folytatnak vagy ülőmunkát végeznek, akik főként rostszegény, zsírban gazdag ételeket fogyasztanak, akik gyakran fogyasztanak alkoholt, dohányoznak, akiknek korábban már voltak bélrendszeri problémái, vagy krónikus, gyulladással járó bélbetegségben szenvednek, akiknél jelentkeznek a betegségre jellemző tünetek. Továbbá minden átlagos kockázatú 45 év feletti egyénnél ajánlatos a szűrővizsgálat elvégzése, egyéni kockázati tényezők, társbetegségek, stb. függvényében orvosi konzultációt követően.

A betegség korai stádiumban ritkán okoz tüneteket, ezért célszerű szűrővizsgálatot végezni. A szűrővizsgálattal nem csak a korai, gyógyítható stádiumú vastagbéldaganat ismerhető fel, hanem az ún. rákmegelőző elváltozások is (pl. polipok), melyek eltávolításával megakadályozható egy későbbi daganat kifejlődése. Előrehaladott daganat esetén változatosak lehetnek a tünetek, például visszatérő emésztési problémák, puffadás, hasgörcs, hasmenés és székrekedés váltva, a székletben megjelenő vér, váratlan fogyás, vérszegénység, étvágytalanság vagy gyengeség. Ha ezek a panaszok korábban nem voltak jellemzőek, minél hamarabb forduljunk szakorvoshoz. A korai diagnózis ugyanis segít abban, hogy minél eredményesebben lehessen gyógyítani a betegséget.

A kivizsgálás menete

A kivizsgálás kikérdezéssel kezdődik, amely során az orvos megismeri a páciens életmódját, szokásait, valamint képet kap arról is, hogy a családban mennyire voltak gyakoriak a daganatos megbetegedések. Ezt követően történik meg a szűrővizsgálat, mely székletből történő vér kimutatásán alapul (nem invazív módszer) vagy direkt vastagbéltükrözést jelent (invazív módszer). Ez utóbbi vizsgálattal lehet a legpontosabban felismerni és kivizsgálni a betegséget vagy a betegségmegelőző állapotot.

Vastagbéltükrözés során nem ritkán lehet felfedezni korai stádiumú rosszindulatú daganatot, melyek egyébként teljesen tünetmentesek. A tükrözés során ilyenkor mintavétel történik, és annak pozitivitása esetén a betegség műtéttel gyógyítható.

„A szűrővizsgálatok fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, így minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy a páciensekkel megértessük: ezzel kerülhetők el a súlyos, életet is veszélyeztető megbetegedések, illetve ezek a vizsgálatok segítenek abban, hogy minél hamarabb felfedezzük a bajt, amikor még gyógyítható. Ha olyan panaszaink vannak, amelyeket eddig nem éreztünk, tapasztaltunk, ne halogassuk az orvos felkeresését. Inkább essünk át egy pár perces kellemetlen vizsgálaton, mint hónapokig tartó, akár az eddigi életünket is megváltoztató kezeléssorozatokon. Figyeljünk magunkra, éljünk és étkezzünk egészségesebben. Mindezzel sokat tehetünk magunkért, az egészségünkért, az életünkért” – tette hozzá a szakorvos.