A tüdőrák korai diagnosztikájának új lehetőségei
A terápiás lehetőségek folyamatos fejlődése ellenére a tüdőrák továbbra is a vezető daganatos halálozási ok. Kutatók most az exoszómák szerepét vizsgálják a betegség korai stádiumban történő diagnosztizálásában, ami a terápia korai elindítása révén jelentősen javíthatná a betegség kimenetelét.
Világszerte 1,2 millió ember hal meg évente tüdőrákban, amely az esetek 75-85 százalékában NSCLC. A daganatok metasztatikus potenciálját irányító biológiai mechanizmusok jobb megértésére és új terápiás megközelítésekre egyaránt szükség van a korai diagnózishoz és a terápiás stratifikációhoz.
A tüdőrák korai diagnózisa jelentős mértékben javítja a túlélési arányokat, ezért létfontosságú a megfelelő szűrési programok kidolgozása. A tüdőrák kezelésének klinikai gyakorlatának középpontjában a tünetmentes, tüdőrák szempontjából magas kockázatú egyének azonosítása és az alacsony dózisú helikális CT-t követően nem meghatározott csomók diagnosztizálása áll.
Azzal kapcsolatban átfogó szakmai konzenzus van, hogy a diagnosztikai pontosság javítása érdekében vérvizsgálat kifejlesztésére van szükség. Ebben hozhatnak áttörést az exoszómákkal kapcsolatos új kutatási eredmények.
Az exoszómák (extracelluláris vesiculumok) gyakorlatilag úgy működnek, mint egy biológiai levelező rendszer: a tumorból származó exoszómák biológiai hírvivőként funkcionálnak, amelyek a daganatok növekedési szignáljait közvetítik. Az exoszómákat speciális összetevők kombinációja alkotja, többek között proteinek, mRNS és miRNS, amelyek így képesek más sejtekhez eljutni. Több kutatás szerint az exoszómák közreműködnek a COPD és a tüdőrák patogenezisében, és ez által biomarkerként információt szolgáltathatnak a daganat aktivitásával kapcsolatban.
A nem kódoló RNS molekulák, mint például az miRNS, szabályozzák a génexpressziót. Körülbelül 120 féle miRNS létezik, amelyek az exoszómákban található génekre specifikusak. Kutatások igazolták, hogy az exoszomális miRNS közreműködik a tumorgenezisben, a metasztázisok kialakulásában és az őssejtek differenciálódásában. Különböző daganattípusokra jellemző a fokozott miRNS-expresszió.
Az miRNS molekulák szerepet játszhatnak a tumor szuppressziójában is, vagy lehetnek onkogén hatásúak. Az exoszómákban található miRNS teremthet arra, hogy a klinikai gyakorlatban nem invazív diagnosztikai eljárás alapjául szolgáljon.
A vérben jelen lévő, daganatsejtekből származó exoszómák kimutatása egyedülálló lehetőség a biomarker-fejlesztés szempontjából. Ezek a biomarkerek segítenek a tumor azonosításában és kimutatásában, valamint a betegség progressziójának monitorozásában is hasznosíthatóak.
Pharmafile.com
