Egy új vérvizsgálattal nagy precizitással kimutatható az Alzheimer-kór
A vérvizsgálat 90 százalékos pontossággal tudja azonosítani az Alzheimer-kórt a memóriaproblémákkal küzdő betegeknél.
Hatalmas előrelépést tehettek a tudósok afelé, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal is diagnosztizálni lehessen az Alzheimer-kórt – méghozzá olyan elképesztő pontossággal, melyre a jelenleg alkalmazott hagyományos módszerek sem alkalmasak.
A tudomány régóta keresi a megoldást arra, hogy hogyan lehetne új, az eddigieknél pontosabb módszerekkel diagnosztizálni az Alzheimert – és most úgy tűnik, hogy megszületett a válasz. A svéd Lundi Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport módszere ugyanis a jelenleg is alkalmazott vérvizsgálatokkal tudja 90 százalékos pontossággal azonosítani az Alzheimer-kórt a memóriaproblémákkal küzdő betegeknél.
A JAMA tudományos folyóiratban leírt vizsgálat így lényegesen pontosabb volt, mint hagyományos módszerek: az alapellátásban dolgozó orvosok 61, míg a szakorvosok 73 százalékban tudják helyesen azonosítani a neurodegeneratív betegséget. Ezt Sebastian Palmqvist, a Lundi Egyetem neurológusa emelte ki a Science Alert összegzése szerint. A kapcsolódó kutatásokat egyelőre csak Svédországban végezték el, így a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a változatos amerikai lakosságon is meg kell erősíteni az eredményeket ahhoz, hogy a vizsgálatot az Egyesült Államokban is használni lehessen.
A svédek körében azonban 1200 ember vett részt a vizsgálatokban – olyan személyek, akik enyhe memóriaproblémákkal küzdenek. Közülük 500 már felkeresett az alapellátásban dolgozó orvosokat, míg a többi személy memóriaklinikához fordult. Sebastian Palmqvist kutatótársaival először minden csoportban 300 emberen végezte el a vérvizsgálatot. A kapott eredményeket ezután összevetették a gerinccsapolás és a PET-CT alapján tett megállapításokkal.
Mint kiderült: az alapellátásban dolgozók 36 százalékban tévedtek akkor, amikor valakinél Alzheimert feltételeztek. Abban az esetben pedig, amikor azt a diagnózist állították fel, hogy az adott páciens nem Alzheimertől szenved, 41 százalékban tévedtek.
A szakorvosoknál 25–29 százalék volt ezen tévedések aránya. Ezzel szemben a vérvizsgálat csupán 10 százalékban adott téves diagnózist.
A vérvizsgálat pontossága az előrehaladott demenciában szenvedőknél volt magasabb, míg az enyhe kognitív károsodás stádiumában valamivel alacsonyabb volt. A vizsgálat a tau fehérje egyik formájára, a ptau-217-re fókuszál, mely az Alzheimerben szenvedő betegek agyában csomókban fordul elő. Ennek a mérése adhatja a legpontosabb képet arról, hogy valakinél kialakult-e már a betegség.
Ez az új megközelítés egy kevésbé invazív diagnosztizálási módszert hozhat, mely ráadásul pontosabb és gyorsabb is, mint az eddigiek – így a kezeléseket is hamarabb meg lehet kezdeni. A szakemberek szerint először a memóriaklinikák szakemberei alkalmazhatják majd, ezt követően pedig 1–2 év lehet, míg az alapellátás is felkészülhet a használatára.
hvg
