Lappangó veszély: az echinococcosis terjedése Magyarországon
Hazánkban is egyre több esetet regisztrálnak az echinococcosis nevű zoonózisból, amelyet galandféreg okoz, és gyakran hosszú ideig tünetmentes marad az emberi szervezetben. A fertőzés forrásai leggyakrabban vadon élő ragadozók, de közvetve házi kedvenceink is szerepet játszhatnak a kórokozó terjesztésében. A korai felismerés és a prevenció szerepe kiemelten fontos az egészségügyi szakemberek számára.
Zoonózis, amely alattomosan támad: az echinococcosis hazai és európai terjedése
Az echinococcosis egy állatról emberre terjedő parazitás megbetegedés, amelyet a Echinococcus granulosus vagy Echinococcus multilocularis galandférgek okoznak. A betegség előfordulása európai szinten is emelkedő tendenciát mutat: az Európai Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb, 2023-as adatai szerint 929 emberi esetet jelentettek, míg ez a szám 2020-ban még csak 574 volt. A növekedés hazánkban is megfigyelhető: 2020 és 2023 között négyről tizenkilencre nőtt az éves diagnosztizált esetek száma.
A fertőzés útja és klinikai jelentősége
A fertőzött végleges gazdák – elsősorban rókák, aranysakálok, valamint esetenként kutyák – bélsarával ürülő peték hosszú ideig életképesek maradhatnak a környezetben. A peték szőrre, mancsra tapadhatnak, ahonnan lenyalva vagy kézre kerülve a humán szervezetbe juthatnak. A fertőzés emberben gyakran észrevétlenül zajlik: a lappangási idő akár évekig is eltarthat, miközben a májban, tüdőben, esetenként az agyban vagy csontokban lassan növekedő ciszták alakulnak ki. A tünetek súlyossága a ciszták elhelyezkedésétől és méretétől függ. A betegség sokszor csak véletlenszerűen, más okból végzett képalkotó vizsgálat során derül ki.
Érintett szerv | Lehetséges tünetek |
---|---|
Máj | Hasi fájdalom, hányinger, hányás, hepatomegalia (májmegnagyobbodás), sárgaság |
Tüdő | Köhögés (akár véres köpet), nehézlégzés, mellkasi fájdalom, rekedtség |
Agy | Fejfájás, neurológiai tünetek (pl. epilepsziás rohamok), látászavarok |
Csontok | Fájdalom az érintett csontnál, patológiás törés, mozgáskorlátozottság |
Lép | Bal oldali hasi fájdalom, splenomegalia (lépmegnagyobbodás), ritkán vérszegénység |
Általános tünetek | Fáradékonyság, láz (ritka), étvágytalanság, fogyás |
Komplikációk | Ciszta repedése → allergiás reakció, anafilaxiás sokk, másodlagos fertőzés |
Diagnosztika, kezelés és a megelőzés jelentősége
A diagnózis többnyire képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MRI) és szerológiai vizsgálatokkal történik. A terápiás lehetőségek közé tartozik a műtéti cisztaeltávolítás, valamint albendazol-alapú gyógyszeres kezelés. A kezelési stratégia megválasztását a ciszták típusa, elhelyezkedése és a beteg általános állapota határozza meg.
A betegség megelőzése elsődlegesen az állatok féregtelenítésén, a környezeti higiénia fenntartásán, és a megfelelő élelmiszer-biztonsági gyakorlatokon (zöldségek, gyümölcsök alapos mosása) nyugszik. Kiemelten fontos, hogy a házi kedvenceket rendszeresen féregtelenítsük és bolhamentesen tartsuk, különösen olyan területeken, ahol a rókák megjelenése gyakori.
További zoonózisok: a klinikai gyakorlatban ritkán, de előfordulnak
A Semmelweis Egyetem Infektológiai Osztályán diagnosztizált zoonózisos megbetegedések közül a bélférgesség a leggyakoribb. Toxoplazmózis ritkán fordul elő, a macskakarmolási betegséggel (bartonellózis) azonban ennél gyakrabban találkoznak, különösen gyermekek esetében. Ez utóbbi harapással is terjedhet, és láz, nyirokcsomó-duzzanat, fejfájás kísérheti.
Következtetés: az egészségügyi ellátás felelőssége és lehetőségei
Az echinococcosis terjedése figyelmeztető jel az egészségügyi szakma számára, különösen a háziorvosok, infektológusok és képalkotó diagnosztikában dolgozók körében. A korai felismerés, a megelőző szemlélet és az állattartók edukálása kulcsfontosságúak a humán fertőzések megelőzésében. A zoonózisok térnyerésére tekintettel elengedhetetlen a „One Health” szemlélet – az állati, környezeti és humán egészség egységes kezelése.