Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

    Pálinkás József a magyar felsőoktatás napján a Kodály Központban rendezett tanácskozás megnyitóján közölte: az eddigi 12 milliárd forintos támogatás után az NFKIH 6,5 milliárd forinttal járul hozzá a program folytatásához.
    Szólt arról is, hogy elkezdődik egy nemzeti kvantumtechnológiai program, amely remélhetően sikeresen összefogja majd az ezen a területen zajló magyarországi kutatásokat. Olyan programokat terveznek továbbá, amelyekben egyszerre van jelen a kutatók közötti verseny és az együttműködés - tette hozzá.
    Freund Tamás agykutató, a NAP elnöke az eddigi eredmények között megemlítette, hogy új gyógyszerjelölt vegyületeket fedeztek fel az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyítására, új felfedezést tettek az örökletes Huntington-kór kezeléséhez, hozzájárultak a kognitív zavarok megismeréséhez és több sikeres bionikai kutatást végeztek el.
    Felidézte: az agykutatási programot az indokolta, hogy 2010-ben Európában 798 milliárd eurót fordítottak idegrendszeri betegségek gyógyítására, kezelésére, ami súlyos gazdasági és szociális teher a társadalomnak, a családoknak; ennél fogva az agykutatás halaszthatatlan politikai feladattá vált.
    A NAP két alprogramjában négy év alatt 89 új kutató laboratóriumot hoztak létre és jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek, többek között funkcionális MRI-labor készült az MTA Természettudományi Kutató Központjában, humán agyszövetbank és nagyfelbontású EEG-berendezés a Semmelweis Egyetemen, neuro-onkológiai labor a Debreceni Egyetemen vagy neurofiziológiai, biomarker labor a Szegedi Tudományegyetemen- jegyezte meg.

A NAP hosszú távú célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi kiadások csökkentéséhez, valamint, hogy segítse az egészségipar fenntartható fejlődését - mondta a program elnöke.
    A 2017 novemberében záruló program keretében az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetésével, tíz kutató intézmény részvételével végeztek agyi folyamatokkal, rendellenességekkel és kezelési-megelőzési eljárásokkal kapcsolatos kutatásokat. Olyan betegségek esetén értek a kezelést, gyógyítást segítő eredményeket, mint a szklerózis multiplex, az autizmus, a skizofrénia vagy az internet-függőségre jellemző agyi elváltozások.
    A Országos Klinikai Idegtudományi Intézet kutatócsoportja az Alzheimer-kórral jelentkező epilepszia diagnosztizálásában ért el áttörést, amelynek köszönhetően lassítható az kór tüneteinek romlása. A PTE kutatói a mély agyi stimulációval kapcsolatos munkájuk során bebizonyították, hogy a "megfelelően korán" elvégzett mély agyi stimuláció képes a munkaképesség megőrzésére Parkinson-kórban szenvedő betegeknél.
    Az NFKIH tájékoztatása szerint a négy év alatt négyszáz kutató dolgozott a programban, amelynek keretében 126 kutatói-fejlesztői állást hoztak létre.

„A Nemzeti Agykutatási Program Magyarország eddigi legnagyobb célzott kutatási programja, és mint ilyen, a hálózatok építésének egy fontos mérföldköve. Már a program első felében új tudományterületek közötti kapcsolatok születtek, nagyszerű kutatókat sikerült hazacsábítani, fontos műhelyek alakultak ki, és a tudás átadásának különböző izgalmas módszereit próbálta ki a program” – mondta el Lovász László, az MTA elnöke Pécsett, a Kodály Központ nagytermében a program 2017. szeptember 1-ji zárókonferenciáján.

A Nemzeti Agykutatási Program, melyet a legtöbben az egyszerűség kedvéért csak NAP-ként emlegetnek, 2012 végén indult, néhány hónappal megelőzve az Európai Unió és az Egyesült Államok hasonló, célzott gigaprogramjait. A 12 milliárd forintos keretből az elmúlt négy év során 89 laboratórium kapott támogatást, 48 kutatóintézet és egyetemi tanszék jutott hozzá várva várt műszereihez, köztük olyan különleges kutatási eszközökhöz, mint az MTA TTK-ban üzembe állt fMRI-készülék, az in vivo háromdimenziós multifoton-mikroszkóp, az új generációs szekvenálókészülék vagy a különféle optogenetikai laboratóriumok felszerelése.

A NAP különlegessége azonban nemcsak abban állt, hogy rengeteg pénzt juttatott egyetlen nagyobb téma kutatóinak, hanem abban is, hogy egyesítette a versengés és az együttműködés elvét: kiemelte a legkiválóbb kutatókat, laboratóriumokat és kutatási programokat, és ösztönözte a köztük, valamint a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködéseket. A NAP így más tudományterületek fókuszált kutatási programjainak modelljévé válhat, melyek akár már 2018-ban elindulhatnak. „Legyen ez a program olyan, mint amire sajátos magyar sikerként tekintenek a világban” – mondta a pécsi rendezvényen Pálinkás József, az NKFIH elnöke.

Jóllehet az agy megismerése elméleti szempontból is kiemelkedő fontosságú, a Nemzeti Agykutatási Program kifejezett célkitűzése volt, hogy eredményei a gyakorlatban, a betegágy mellett is hasznosíthatóak legyenek. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során rengeteg együttműködés született a kutatóhelyek és az ipar, valamint az egészségügyi intézmények között.