Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon

    A Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredményéről kedden tartott sajtótájékoztatót a beavatkozást végző csoport. A sikeres műtétet vezető Erőss Loránd, az intézet funkcionális idegsebészeti osztályának vezetője elmondta: a robot 0,6 milliméteres pontossággal, az emberi hiba kizárásával dolgozik. Segítségével 10-12 órás műtétek ideje mindössze 3 órára csökkenhet.
    A Parkinson-kórban szenvedő Onger Györgynél öt éve diagnosztizálták a betegséget, melynek életminőséget leginkább rontó tünete a nyugalmi kézremegés (tremor) volt. Ez azonban már a műtét ideje alatt megszűnt, a páciens jelenleg is jól van, a sajtótájékoztatón élményeiről is beszámolt.
    Erőss Loránd kifejtette, hogy a gyógyszerrel nem enyhíthető esetek kezelésének legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos, mélyen elhelyezkedő területeit, ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.

    A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeknek a behatolási irányoknak az alkalmazásához igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség. Ebben jelent hatalmas segítséget a ROSA.
    A műtéten részt vett Stephan Chabardes, a Grenoble-i Idegsebészeti Klinika intézetvezető professzora is. A grenoble-i klinikán fejlesztette ki és alkalmazta először Parkinson-kóros és más mozgászavarban szenvedő betegeknél a mélyagyi stimulációs technikát Alim-Louis Benabid professzor, aki elsőként kezdett robotokat használni ezeknél a beavatkozásoknál.
    A Magyarországon és a régióban is egyedülálló eszköz beszerzését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának 1,2 milliárd forintos támogatása tette lehetővé.
    Mint Szigeti Gyula Péter, az NKFI Alap kutatás-fejlesztési elnökhelyettese elmondta, a Magyarországon eddig nem használt technológia műtéti alkalmazása is azt bizonyítja, hogy a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan ösztönző versenypályázati finanszírozással az innovációs teljesítmény fokozatos és fenntartható javulása érhető el, melynek eredményeit a támogatott orvosi kutatások esetében a betegek is tapasztalhatják.
    Az NKFI Alap eddig 16 tematikus programot finanszírozott mintegy 80 milliárd forint keretösszeggel a főbb társadalmi, gazdasági, környezeti kihívásokhoz kapcsolódó szakterületeken. A robottal végzett agyműtétet az NKFI Alapból finanszírozott két tematikus nemzeti program egymáshoz kapcsolódó projektjei tették lehetővé.
    Erőss Loránd és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében évek óta foglalkozik innovatív idegsebészeti és epilepsziasebészeti eljárások kutatásával és alkalmazásával.
    Erőss Loránd hangsúlyozta: az idegsebészet a technikai fejlődéseknek köszönhetően átalakulóban van. "Az új képalkotó eljárásoknak köszönhetően olyan agyterületeket, idegpályákat látunk, melyeket öt éve még nem. Látjuk az agyi funkciók működését, a műszerekkel képesek vagyunk észlelni az agyban a páciens kezének mozgását, gondolkodását is" - mondta a szakértő.
    A világon mintegy 6,3 millióan élnek Parkinson-kórral, a betegségben szenvedők száma Európában kétmillió főre tehető. Európában az agy és az elme betegségeinek kezelése egy átfogó tanulmány szerint jóval nagyobb költséggel jár, mint például a rákkal, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdők kezelése összesen - emelte ki Freund Tamás neurobiológus, a NAP elnöke.
    A NAP első szakasza 12 milliárd forint támogatással indult el 2014-ben. Folytatása 2017-től a Nemzeti Kiválósági Program keretében zajlik, amelyből 6,5 milliárd forintos támogatás jut az agykutatási programra. 2014 óta több mint 100 kutatás-fejlesztési projekt indult el a NAP keretében létrejött konzorcium 10 egyetemi, kutatóintézeti és vállalati tagjánál.