Egy antihipertenzív hatóanyag lelassíthatja az Alzheimer-kór progresszióját

Az Alzheimer-kór progressziójának gátlására alkalmas kezelési lehetőségeket kutató amerikai tudósok azt fedezték fel, hogy a vérnyomáscsökkentő nilvadipin alzheimeres betegeknél fokozta a véráramlást az agy memóriáért és tanulásért felelős területein.

Az új kutatási eredmények alátámasztják, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél észlelhető csökkent agyi véráramlás

Az új kutatási eredmények alátámasztják, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél észlelhető csökkent agyi véráramlás bizonyos területeken visszafordítható. A szerzők szerint ugyanakkor fontos annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy ez a folyamat előnyös lehet-e klinikai szempontból.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. A megbetegedés kockázata az életkor előrehaladásával emelkedik, és a kiváltó okok nagyrészt ismeretlenek. Korábbi kutatások igazolták, hogy a korai Alzheimer-kórban az agyi véráramlás csökken.

A nilvadipin egy kalciumcsatorna-blokkoló, amely magas vérnyomás kezelésére szolgál. A kutatók célja annak megállapítása volt, hogy hatékony-e a nivaldipin Alzheimer-kór kezelésében, és ennek érdekében enyhe-közepesen súlyos Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél placebóval hasonlították össze a nilvadipint.
A kutatók 44 résztvevőt soroltak be véletlenszerűen 6 hónapos, kettős vak elrendezésű nilvadipin- vagy placebokezelésre. A vizsgálat kezdetekor és végén a kutatók MRI-felvételek segítségével megmérték a véráramlást az agy bizonyos területein. Az eredmények alátámasztották, hogy a hippocampusban mért véráramlás 20 százalékkal növekedett a nilvadipint szedő csoportban, míg az agy más területein nem volt változás a véráramlásban a placebo csoporthoz viszonyítva.

„Ez a vérnyomáscsökkentő hatóanyag azért különösen ígéretes, mert nem csökkenti az agyi véráramlást, ami több kárt okozna, mint hasznot. Bár kockázat nélküli orvosi terápia nem létezik, a magas vérnyomás kezelése fontos lehet az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél az agyműködés megőrzése érdekében” – mondta a kutatás vezetője.

A résztvevőket 2013 és 2015 között választották be a kutatásba egy nagyobb kutatási program keretében, ami 500 vizsgálati alanynál hasonlította össze a nilvadipin és placebo hatását. A vizsgálati alanyok enyhe-közepesen súlyos Alzheimer-kórban szenvedtek, és az átlagéletkoruk 73 év volt. Ebben a kutatási programban nem mérték meg a véráramlást, és összességében a nilvadipin-kezelés klinikai előnye sem igazolódott, de a betegek egy alcsoportjában előnyös hatást észleltek a memóriaromlás lassulását tekintve.