Rekordot döntöttek az egészségpénztárak

Jól teljesítettek a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak a 2022-es, válságos évben, amint azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai is mutatják. A taglétszámuk szépen gyarapodott és 2022 végére elérte az 1,0685 millió főt, ami 13,5 ezerrel több, mint 2021 végén volt. A tagdíjfizetés 20 százalékos növekedést mutatott az előző évhez képest és elérte a 59 milliárd forintot, ami történelmi csúcsnak számít. A tagok 86 százalékával (51 milliárd forint) járultak hozzá a díjakhoz, míg a munkáltatók 8,1 milliárd forinttal támogatták az egyenlegeket, ami hasonló mértékű befizetés volt, mint 2021-ben.

A gyereket nevelő családok személyi-jövedelemadó visszatérítése tavaly csökkent, és nem érte el a 9,5 milliárd forintot, mivel sokan visszatették az összeget az egészségpénztárakba. A kifizetések is növekedtek, a teljes összeg meghaladta a 65 milliárd forintot, ami 9 százalékos növekedés 2021-hez képest. A magas infláció miatt a gyógyszerek és az orvosi ellátások árai is emelkedtek, ez hozzájárult a növekedéshez.

A patikákban költötték el a legtöbb pénzt, ami 25,7 milliárd forintot tett ki és 10 százalékkal több volt, mint 2021-ben. A második leggyakoribb felhasználási mód a magánorvosi ellátás volt, erre több mint 22,5 milliárd forintot fordítottak az egészségpénztárakból. A harmadik legkedveltebb felhasználási mód a gyógyászati segédeszközök vásárlása volt, amire több mint 10 milliárd forintot költöttek. A szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások díjfizetése is nőtt az egészségpénztárakon keresztül, tavaly több mint 31 százalékkal.

Az adókedvezménnyel támogatott pénztárakat egyre többen választják a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére is. Tavaly közel 1,5 milliárd forintnyi törlesztés történt ezeken keresztül, ami 34 százalékkal magasabb összeg, mint az előző évben.

Az gyermekszületéssel kapcsolatos szolgáltatások finanszírozása viszont jelentősen csökkent tavaly, az erre vonatkozó összes költés több mint 36 százalékkal volt kevesebb. Ezek az ellátások ugyan népszerűnek ígérkeztek az intézményekben, miután a 2021-es költés már közelítette a 3,9 milliárd forintot, de tavaly mégis csak 2,45 milliárd forintot költöttek erre a célra.