Egy év alatt csaknem kétszázzal csökkent a háziorvosi praxisok száma

Egyre kevesebb a háziorvos, ami dr. Keczéry Attila szerint összefügghet az új ügyeleti rendszerrel, valamint azzal is, hogy a háziorvosok nem kapják meg ugyanazt a bért, mint a kórházi kollégáik.

Dr. Keczéry Attila zuglói háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara titkára, korábban a kamara háziorvosi csoportjának a vezetője is volt. Az egyik gyereke vízilabdázik, a másik focizik. Azt mondja, ahogy az országot járja, azt tapasztalja, hogy stadionokból, uszodákból jól áll Magyarország, viszont az egészségügyben egészen más a helyzet.

- Egyre több beteg szembesül azzal, hogy a körzetében gond van a háziorvosi ellátással. Tavaly augusztusban már 659 tartósan, vagyis hónapnál hosszabb ideje betöltetlen háziorvosi praxis volt az országban. Azóta hogyan változott a helyzet?

- Sajnos 2023-ról 2024-re meredek lejtmenetbe kapcsolt a háziorvosi praxisok száma. Az eddigi átlagos éves 20-40 megszűnő praxis helyett 189 praxissal lett kevesebb.

- Van ennek köze az ügyeleti rendszer átszervezéséhez?

- Nem hiszem, hogy ne lenne kapcsolat a kettő között.

- Mi a baj az új ügyeleti rendszerrel?

- Mivel az Országos Mentőszolgálat biztosítja a hátteret, ezért az egységes, mind az eszközállomány, mind a felkészültség adott az ápolók és a sofőrök részéről. A háziorvosok felkészültségi szintje viszont különböző, mivel ők nem oxyológusok, nem mentőorvosok, más a képzettségük. De soha nem a doktorok szempontjából kell a magyar egészségügyet nézni, hanem a betegellátás és a betegek szemszögéből.

- És ha onnan nézzük?

- Háziorvosi ügyelet csak hétköznap este tízig, illetve hétvégén és ünnepnapokon reggel 8-tól délután 2-ig van, utána már az Országos Mentőszolgálat veszi át a feladatot. Mivel nem a megszokott orvos látja el a betegeket éjszakánként, ezért néhol betegbiztonsági aggályok is felmerülhetnek. És ilyenkor sokszor csak diplomás ápoló dolgozik, ami sürgősségi esetekben elég, gyógyszerfelírásnál viszont kevés.