Vattay Gábor: Tetőzött az ötödik hullám

2022. január utolsó teljes hetében Magyarországon heti átlagban napi 15 272 új fertőzöttet regisztráltak a koronavírus-járványban, január utolsó hétvégéjén 15 135-öt. Ez a január 31-i, hétfői adat 2734-gyel volt kevesebb a péntekinél. Budapest és Dunántúl: túl a csúcson Budapesten a múlt hét csütörtökön már megvolt a tetőzés, akkor érték el az egyhetes átlagok a maximumukat, és pénteken már csökkentek; ugyanígy történt Pest és Bács-Kiskun megyében is, és szinte az összes dunántúli megyében, így Vas és Győr-Sopron megyében is, a járvány pénteken érte el a csúcsot – jelentette ki a B&L Online Hír és Cikkügynökségnek dr. Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője.

Kelet-Magyarország: jön a csúcs

A szakember úgy számol, hogy a kelet-magyarországi megyék jó részében február első hetében lesz a tetőzés. Mint említi, egyértelműen látszik, hogy a járvány a megyék gazdasági aktivitása szerint terjedt, mely nem véletlen: „Ahol nagyobb az emberek mozgása, közlekedése, keveredése, ahol nagyobb a népsűrűség, ott futott fel gyorsabban a fertőzési hullám.”  Még nő a halálozás Ugyanakkor a halálozás mértéke általában tíz nappal követi az új fertőzöttek számának változását, és egy ideig még növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma is. A delta-hullám ugyan már lement, az abban megbetegedettek azonban még kórházban fekszenek, és a várható elhunytak egy része még azt a vírust kaphatta el. Az omikronnal kórházba kerülteknek viszont már kisebb százaléka fog meghalni, köszönhetően az új vírus okozta betegség enyhébb lefolyásra.

Magyarországon az ötödik hullám nagyjából hasonló idő, körülbelül harminc–negyven nap alatt csenghet le, mint amennyi idő alatt felment, és hasonló a helyzet a világ többi országában is. Budapest esetében karácsony után kezdődött a jelentős felfutása, és a január 27-i csúcsot követően március elejére kell visszacsúsznia – fejtette ki elemzései alapján Vattay Gábor. Akit az omikron megfertőz, azt a delta már nem tudja Kérdésként merülhet fel, hogy az újrafertőzöttek száma nem késleltetheti-e az ötödik hullám lecsengését.

Egy január eleji angliai kutatás százezer PCR-teszt eredményét elemezve jutott arra a megállapításra, hogy a friss Covid-betegek kétharmada korábban már elkapta a koronavírus-fertőzést. Vattay Gábor is úgy látja, a mostani omikron-hullám egyik jellegzetessége, hogy azok is újra megfertőződhettek, akik a korábbi hullámokban már átestek a járványon, illetve akik már be voltak oltva. Immunológiai szempontból tehát más vírus ez az új mutáns a korábbi, delta és delta plusz variánshoz képest. Ez adta az omikron „versenyelőnyét” a deltához képes – fogalmazta a járványügyi modellező, hozzátéve egy fontos szempontot. – Aki megfertőződött a deltától, azt az omikron meg tudja fertőzni, de akit az omikron megfertőz, azt a delta már nem képes. Így nyomta el, szorította ki a terjedésben az omikron a deltát, amit a hullám elején még nem lehetett előre tudni.

Dinamikáját tekintve az ötödik hullám sokkal gyorsabban futott fel. Exponenciális szakasza gyorsabb volt, a világon mindenütt két-három naponta duplázódtak meg az esetszámok, míg a korábbi hullámok idején csak egy-két hét alatt lett kétszer annyi fertőzött. Előjelek nélküli tetőzés A tetőzés hirtelen, előjelek nélkül áll be, ennek oka pedig egyszerű – magyarázta Vattay Gábor. A fertőzöttek száma egy darabig folyamatosan nő, majd egy idő után elkezd stagnálni. A tesztelésnek viszont van egy véges kapacitása, az emberek pedig beállnak a feltorlódott sorba. Amikor a járvány elkezd enyhülni, a sor elkezd apadni, de a tesztelés egy ideig még „bedugult” állapotban van, és azt követően is magas esetszámot jelentenek. Ez történhetett január utolsó egész hetében is, ezért volt még magas a mozgó átlag Budapesten. A többi városban is hasonló lesz a helyzet – jegyezte meg az elemző.

Jön-e a B2? Kérdésként merülhet fel, vajon a Nyugat-Európában lábra kapott úgynevezett B2 omikron-variáns nem tolhatja-e ki a lecsengést, nem növelheti-e újra az esetszámokat. Dániában és Portugáliában még nem tetőzött az újabb járványhullám, de már megjelent az új mutáció, mely valóban lökést adhat a koronavírus terjedésének. Ha viszont egy népességet már a járvány gyengülő, lecsengő szakaszában ér el, akkor – feltéve, hogy az új verzió már nem tudja megfertőzni azokat, akik átestek az omikron és a korábbi variánsok fertőzésein – már kevéssé tud hatékonyan terjedni. Sokat fogunk tanulni abból, vajon tud-e a B2-mutáns újabb hullámot kelteni például a lecsengési szakaszban lévő Nagy-Britanniában, ahová biztosan elér Skandináviából – említette Vattay Gábor.

Szinte vírusmentes nyár jöhet

S hogy mit hoz a nyár? Reménykedhetünk-e abban, hogy szinte eltűnik majd a koronavírus, ahogy az elmúlt két évben történt? A járványelemző szerint igen: Magyarországon eddig is jellemző volt a vírusok terjedésének, visszaszorulásának szezonalitása. Úgy tűnik, nem tudnak annyira jól terjedni a száraz levegőben, és várhatóan a jövőben is így lesz: májustól állnak elő azok az időjárási feltételek, amelyek majdnem vírusmentes nyarat hozhatnak el. Mit ígér az ősz? De Vattay Gábor optimista a további időszakra is: Azt várjuk, hogy a vírus ősszel már nem hullám formájában fog terjedni, hanem hasonlóan a többi megfázásos betegséghez, szinte csak egyike lesz azoknak. Mivel az omikron végigrohant az egész országon, nagyjából az oltatlanokon is, szinte beoltotta a maradék lakosságot is. Az, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos tüneteket okozott, vagy alig okozott, azon is múlt, hogy már sokan be voltak oltva, vagy korábban elkapták a koronavírust. Nem csupán a vírus változott meg, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet. De azért ez senkit se tévesszen meg, ezt még nem lehet nyájimmunitásnak nevezni. Ennek ellenére úgy gondolom, ha a következő mutáns megjelenik, nem úgy hat majd az emberekre, mint az eddigiek, és kevésbé lesz halálos.