Újra Magyarország áll az első helyen a Covid-halálozásban

Az Our World in Data idősoros kimutatásán látszik, hogy az uniós országok között november 29-én került Magyarország az első helyre a halálozásban a hétnapos mozgóátlag alapján (a mozgóátlag kisimítja az általában a statisztikai adatközlésekből származó hullámzásokat).

Az egyes országok különböző statisztikai módszerei miatt nem mindig vethetők össze egzaktan az egyes országok halálozási statisztikái. Az ugyanakkor más, sokkal pontosabb módszertan alapján is bebizonyosodott már, hogy Magyarország a Covid-halálozást tekintve az európai országok között a legrosszabb harmadban található. A magas halálozás a járványügyi intézkedések mellett erősen összefügg egy-egy ország lakosságának életmódjával, egészségi állapotával, és az egészségügy felkészültségével is. 2020-ban a koronavírus lett a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon a daganatos megbetegedések és a keringési rendszer betegségei mellett. 

A napi új fertőzöttszámok továbbra is nagyon magasak, de most érhettük el a negyedik hullám csúcsát, mert az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga már némi csökkenést mutat (a halottak száma egyelőre nem csökken). A magyar adatszolgáltatás teljesen kiszámíthatatlan, mióta az operatív törzs hétvégente nem közöl adatokat a járványról, csak hétfőnként teszi közé egyben a péntek és vasárnap közötti számokat. A nemzetközi statisztikákban emiatt úgy néz, mintha Magyarországon a nyár óta minden hétvégén „megszűnne a pandémia”, mintha nem lenne egyetlen új fertőzött sem. A magyar adatközlés teljesen esetleges. Attól függ, hogyan dolgoznak a kórházak és a hivatalok, mennyi idő alatt tudják feldolgozni az adatokat. Jól látható, hogy hétfőnként általában még kevesebb új fertőzöttet és elhunytat jelentenek, de ezek a számok keddre mindig megugranak. Mindig a hét közepén vannak aztán a legmagasabb fertőzöttségi és halálozási mutatók.

A Koronavírus Sajtóközpont korábban a Telex kérdésére elismerte: „A hétvégi elhalálozások összesítését és hitelesítését az egyes kórházak adminisztrációs okokból kisebb késéssel végzik, így pl. egy vasárnap elhunyt személyt nem hétfői, hanem a keddi adatközlésre jelentenek.” A Sajtóközpont szerint ugyanakkor ez nem általános, és az az összesített adatokat nem érinti. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a fajta adatszolgáltatás nem alkalmas a közvélemény rendes tájékoztatására. Többször előfordulnak ugyanis meglepő kiugrások, „adattorlódások” miatt fellépő emelkedések, amelyek félrevezető módon azt sugallhatják, hogy „berobbant a járvány” vagy szinte „megduplázódott az új fertőzöttek száma”. Ezért is érdemes mindenhol inkább a hétnapos mozgóátlagot nézni, ami kisimítja ezeket az eltéréseket és jobban mutatja a valódi trendeket.