Nemzetközi kutatás vizsgálta a Covid-19 világjárvány más halálozási okokra gyakorolt hatását

A kutatók 24 országban elemezték a halálozási okokat a Covid19-világjárvány előtt és alatt. A kutatók azt találták, hogy a várható élettartam 2020-ban a 24 ország közül négy kivételével mindegyikben csökkent, és a legnagyobb, 2,1 éves csökkenés az Egyesült Államokban a férfiak esetében volt tapasztalható. 2021-ben a legtöbb országban tovább csökkent a várható élettartam, Bulgáriában a nők, Lettországban pedig a férfiak szenvedték el a legnagyobb csökkenést több mint két év alatt.

Antonino Polizzi, a Leverhulme Centre for Demographic Science kutatója elmondta: „Ez a tanulmány feltárja a Covid-19 világjárvány mortalitásra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait világszerte, és kiemeli, hogy a várható élettartam csökkenése számos országban 2022-re sem tért vissza a járvány előtti szintre.”

A tanulmány megállapította, hogy a Covid-19 halálesetek mellett a világjárvány első két évében a szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonított megnövekedett halálozás jelentősen hozzájárult a várható élettartam csökkenéséhez, különösen Oroszországban és Kelet-Európában.

2020-ban a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálozás gyakorisága Oroszországban volt a legmagasabb, 5,3 hónapos élettartam-veszteséggel. Bulgáriában 2021-ben 5,5 hónapos szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos veszteségeket tapasztaltak. A szerzők szerint ez a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének vagy kezelésének elmaradása, vagy a Covid-19 okozta halálesetek alulbecslése miatt lehetett.

Jennifer Dowd professzor, a Leverhulme Center for Demographic Science és az Oxford Population Health's Demographic Science Unit igazgatóhelyettese, a cikk társszerzője elmondta: „A világjárvány több országban megfordította a szív- és érrendszeri halálesetek csökkentésének tendenciáját, ami a várható élettartam növekedésének egyik legnagyobb forrása volt a 2015-2019-es időszakban. Ezek a veszteségek 2022-ig folytatódtak.”

Az alkohollal kapcsolatos halálozás is nőtt, Lettországban jelentős várható élettartam-csökkenés volt tapasztalható. Az öngyilkosság és a baleseti halálozás azonban jellemzően csökkent a világjárvány évei alatt.

Japánban és Dél-Koreában minimális volt a várható élettartam csökkenése a pandémia alatt, és a legtöbb ilyen tendencia alól kivételt képeztek. Japánban ugyanakkor a nők 2020-ban viszonylag nagy élettartam-veszteségeket szenvedtek el a magas öngyilkossági halálozás miatt.

Pozitív eredmény, hogy a daganatos halálozás általában tovább csökkent a legtöbb országban. A szerzők azt feltételezik, hogy a járvány idején a vártnál kevésbé szenvedett zavart az onkológiai ellátás, vagy hogy a daganatos betegek hajlamosabbak voltak a COVID-19 miatti halálozásra, amelyet aztán nem számítottak daganatos halálesetnek.

A tanulmány azzal zárul, hogy hangsúlyozza, hogy szilárd egészségügyi rendszerekre van szükség, amelyek képesek kezelni a válságokat anélkül, hogy veszélyeztetnék az egyéb betegségek ellátását. Kiemeli továbbá a célzott közegészségügyi beavatkozások fontosságát a különböző országokra és korcsoportokra jellemző eltérő hatások kezelése érdekében.

Antonino Polizzi et al, Indirect effects of the COVID-19 pandemic: A cause-of-death analysis of life expectancy changes in 24 countries, 2015 to 2022, PNAS Nexus (2024). DOI: 10.1093/pnasnexus/pgae508