Minden negyedik vizit elmaradt az idős krónikus betegeknél

Súlyos következményei voltak a járványt övező társadalmi változásoknak és járványügyi intézkedéseknek a leginkább veszélyeztetett korcsoportban – ez derül ki egy kutatásból, amely arra világít rá, hogy amíg fizikálisan kevésbé, mentálisan annál inkább érintette az idősebb korosztályt a magyarországi koronavírus-járvány legerősebbnek számító, harmadik hulláma. A vizsgált 60 év feletti korosztály jelentős részénél fokozódott a magányosság érzése, még akkor is, ha jelentősen többet használták az internetet kapcsolattartásra.

A Semmelweis Egyetem, valamint az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet szakemberei arra voltak kíváncsiak, hogy a 2021 februárjában kezdődő harmadik járványhullámot hogyan élte meg ez a korosztály. A kutatásban résztvevő 60 év felettiek 86 százalékának legalább egy krónikus betegsége van. Azon megkérdezettek, akik krónikus betegek – közülük több mint 70 százalék magasvérnyomás-betegségben szenved –, bevallásuk szerint gondozott betegségeikkel kapcsolatosan csupán az esetek 15 százalékában igényeltek orvos-beteg találkozást. Döntő többségük meg is kapta a szükségesnek vélt orvosi ellátást: a vizit személyes találkozás formájában az esetek 56 százalékában, míg telefonos vagy online formában az esetek 21 százalékában történt meg. Ám az esetek kevesebb mint negyedében elmaradt a vizit; 14 százalékban a páciens, míg 9 százalékban az egészségügyi ellátó mondta le – derül ki a kutatásból. A megkérdezettek többségének egészségi állapota a pandémia alatt nem változott; a válaszadók mindössze ötöde ítélte rosszabbnak saját állapotát a járvány előttihez viszonyítva. Az életminőség romlása azonban jelentősnek mondható, hiszen a válaszadók 45 százaléka rosszabbnak ítélte jelenlegi életminőségét a pandémia kitörése előtti időszakhoz viszonyítva.