Magyar kutatók bukkantak a koronavírus egy korai változatára

A mintára egy nyilvános genetikai szekvencia-adatbázisban talált rá Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára és Solymosi Norbert, az Állatorvostudományi Egyetem docense, amelyet speciális bioinformatikai elemzésnek vetettek alá. ,,Kihasználva a szekvenciaolvasási archívumok hihetetlenül gazdag forrását, olyan mintákat kerestünk, amelyeket 2019 decembere előtt gyűjtöttek, és amelyek a SARS-CoV-2 genomikai nyomait tartalmazzák. (…) Azt reméltük, hogy SARS-CoV-2 nyomokat találhatunk néhány olyan mintában, amelyet más okokból gyűjtöttek, és ez közelebb vihet a covid eredetéhez. (...) Ahogy mélyebbre ástunk, nyilvánvalóvá vált, hogy a SARS-CoV-2 genetikai nyomoknak semmi közük az Antarktiszhoz, inkább más mintákból származó szennyeződésről van szó”, mondja az ELTE honlapján olvasható cikkben Csabai István. Valószínűleg ez a genetikai anyag nem élő állatokból származik, inkább a virológiai kísérletekben gyakran használt sejtkultúrákból.

A hír átütötte a világsajtó falait is, a Telegraph hosszabb cikkben foglalkozik a magyar kutatók felfedezésével. Ebből megtudható, a kérdéses mintákat 2019 decemberében küldték el a sanghaji Sangon Biotech cégnek szekvenálásra, és ezek a Covid-19-et okozó vírus egy addig ismeretlen variánsának genetikai anyagával voltak fertőzöttek. A variánsnak olyan mutációi vannak, amelyek a kapcsolatot jelentik a denevérekben található vírusok, és a Vuhanban a korai megbetegedéseket okozó vírusok között. A mintákban szintén megtalálhatók kínai hörcsögök és zöldmajmok DNS-ei is, ami az jelzi, hogy a korai vírus állatokban alakulhatott ki. 

  A világon 410 176 062 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 5 809 944 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai alapján. Egy nappal korábban a világon 408 442 142 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 802 000 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.