Új diagnosztikai módszerek segíthetik a kardiológusokat és az onkológusokat
Kutatók új diagnosztikai eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek jelentős előrelépést hozhatnak a szívinfarktus, az agyi metasztázisok, valamint a petefészekrák kimutatásában.
Azonnali eredményt szolgáltató szívinfarktus-tesztet dolgoztak ki kutatók
Angol kutatók kifejlesztettek egy vérvizsgálatot, amelynek segítségével 20 perc alatt kizárható vagy igazolható a szívinfarktus diagnózisa. A londoni King's College kutatócsoportja már kipróbálta az új cMyC nevű tesztet, amit akár öt éven belül be is vezethetnek Angliában. A kutatók szerint az új vérvizsgálattal évente több millió fonttal csökkenthető lehet a kórházak kiadása az által, hogy csökkenhet a fekvőbetegek száma és a hospitalizáció időtartama.
Jelenleg a mellkasi fájdalmat tapasztaló, de szabályos elektrokardiogrammú betegeknél a troponin-szint meghatározása a legáltalánosabb vérvizsgálat, de ezt a tesztet három órával később meg kell ismételni, hogy a szívizomkárosodás igazolható legyen.
Több kutatás szerint a cMyC (kardiális miozinkötő protein C) szintje a vérben gyorsabban és nagyobb mértékben emelkedik egy szívinfarktus után, mint a troponin szintje, ami azt jelenti, hogy ez az új vérvizsgálat alkalmas lehet a betegek nagyobb arányánál az infarktus azonnali kizárására. A kutatás eredményei a Circulation folyóiratban jelentek meg.
A kutatók mintegy 2000, mellkasi fájdalommal hospitalizált betegnél végezték el a cMyC vérvizsgálatot svájci, olaszországi és spanyolországi kórházakban. Az új teszt sokkal hatékonyabb volt a diagnózis felállításában, illetve kizárásában a mellkasi fájdalom jelentkezését követő három órán belül.
A kutatás egyik vezetője szerint „az eredményeink igazolják, hogy az új vérvizsgálat több ezer beteg számára teszi lehetővé, hogy egyetlen teszt elvégzésével kizárjuk a szívinfarktust, ami a beteg számára is megnyugtató, és a kórházi férőhelyek számának szempontjából sem elhanyagolható.”
Új vérvizsgálat lehet az agyi metasztázisok kimutatásának kulcsa
Amerikai rákkutatók közelebb kerültek annak a vérvizsgálatnak a kifejlesztéséhez, amelynek segítségével azonosíthatóak lesznek azok az emlőrákos betegek, akiknél nagyobb az agyi metasztázisok kialakulásának kockázata, valamint a betegség progressziójának és a terápiás válasznak a monitorozását is lehetővé teszi.
A kutatócsoport azon dolgozik, hogy a vizsgálat betegpopulációját kiterjesszék, annak érdekében, hogy kétféle, nem invazív biopsziás eljárást dolgozzanak ki: az egyiket az agyi áttétek előrejelzésére még az előtt, hogy a betegség a jelenleg rendelkezésre álló – MRI és egyéb – diagnosztikai módszerekkel detektálható lenne, a másik teszt pedig a kezelés hatásosságának valós idejű monitorozására szolgálna.
Az új vizsgálati eljárást az agyi metasztázisokkal összefüggő keringő tumorsejtek (CTC-k) egy speciális csoportjának felfedezése alapozta meg. Ez a felfedezés segít a kutatóknak annak jobb megértésében, hogy az emlőrákos betegekben hogyan terjednek és jutnak el az agyba a metasztázisos sejtek.
„A kutatásunk alátámasztja, hogy az emlőrákos betegek agyi metasztázisainál a CTC-k eltérnek a többi keringő tumorsejttől. Annak feltárásában is jelentős előrelépést jelenthet ez az eredmény, hogy a metasztatikus sejtek hogyan maradnak életben – sőt szaporodnak – éveken, akár évtizedeken keresztül. A most feltárt eredmények segítségével ki tudunk fejleszteni egy nagyobb szenzitivitású szűrési módszert a metasztatikus daganatok vérből történő kimutatására, akár még azt megelőzően, hogy az áttét MRI-vel detektálható lenne.
A legtöbb emlőrákos betegnél ugyanis abban is állapotban, amikor az MRI kimutatja a metasztatikus sejttömeget, a daganat már olyan stádiumban van, amelyben kevesebb kuratív kezelési lehetőség áll rendelkezésre, ami nagymértékben rontja a túlélés esélyét.
Átfogó klinikai vizsgálatok szerint az emlőrákos betegek 20 százalékánál alakul ki agyi metasztázis az életük során, és a becslések szerint az agyi áttét a következő évtizedben a vezető daganatos halálozási ok lesz.
A kutatás vezetője szerint „a mi laborunk az első ezen a területen, ahol egy ilyen átfogó elemzést végeztünk a keringő tumorsejtekkel génexpressziós szinten, és így már világosabb képünk van arról a jelátviteli útvonalról, ami az agyi áttétek képzését lehetővé teszi. A teljes genom expressziós mintázatot összehasonlítva a metasztázisos és metasztázis nélküli betegek mintáiban felfedeztünk egy 126 génből álló mintázatot, ami specifikus ezeknél keringő tumorsejteknél”.
A kutatás alapja egy 2015-ös publikáció volt, amelyben a kutatócsoport négy különálló keringő tumorsejt alcsoportot izoláltak emlőrákos betegeknél. Az életképes emlőrák sejtek nyugalmi állapotban életben tudnak maradni a csontvelőben vagy más szövetekben, például az agyban, tüdőben és májban, akár évtizedekkel az elsődleges daganat sebészeti eltávolítása után is. Ezek az elszórt sejtek legtöbbször kimutathatatlanok a hagyományos klinikai eszközökkel, ami szinte lehetetlenné teszi az áttétek időben történő kezelését.
Új vérvizsgálatot fejlesztettek ki kutatók a petefészekrák kimutatására
Angol kutatók új módszert dolgoztak ki a petefészekrák kimutatására, amellyel korai stádiumban és nagy pontossággal kimutatható lesz a daganatos elváltozás. A Dana-Farber Cancer Institute kutatói a mikro-RNS-ek olyan csoportját azonosították, amelyek összefüggésben vannak a petefészekrák kockázatával és szűrővizsgálattal kimutathatóak. A kutatás eredményei az eLife online folyóiratban jelentek meg.
Az ováriumkarcinómában szenvedő betegek többségénél a daganatot előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, és ilyenkor csak a betegek körülbelül egynegyedénél éri el a túlélés az 5 évet. A korai stádiumban diagnosztizált esetekben viszont sokkal jobbak a túlélési arányok. Jelenleg a petefészekrák kimutatására nincs jóváhagyott szűrési eljárás, ami megnehezíti a betegség korai diagnosztizálását.
A kutatás vezetője szerint a mikro-RNS-ek fő szerepe annak ellenőrzése, hogy mikor és hol aktiválódnak gének, és azt is megállapították, hogy az ováriumkarcinóma sejtek és az egészséges sejtek eltérő mikro-RNS profillal rendelkeznek. A genom többi részétől eltérően a mikro-RNS-ek megtalálhatóak a vérkeringésben, és így vérvizsgálattal meghatározható a szintjük. A kutatócsoport 135 nőtől vett mintából végzett mikro-RNS szekvenálást műtét vagy kemoterápia előtt, és a kapott adatok alapján felállítottak egy számítógépes programot, ami a petefészekrákos és jóindulatú, nem invazív tumorok, valamint az egészséges szövet mikro-RNS-ei közötti különbségeket elemzi.
Ezzel a módszerrel a kutatók nagy mennyiségű mikro-RNS-t tudnak feldolgozni, és az adatok alapján prediktív modelleket kidolgozni. A petefészekrákot a jóindulatú szövettől leghatékonyabban megkülönböztető modell a neutrális hálózatmodell volt, ami a mikro-RNS-ek közötti komplex kölcsönhatásokat tükrözi.
Az ultrahangos vizsgálat esetén a rendellenes teszteredmények kevesebb mint 5 százalékáról bizonyosodik be, hogy valóban petefészekrák, a mikro-RNS vizsgálattal végzett teszt szinte 100 százalékos pontosságú volt. A kutatócsoport végül gyakorlatban is elkezdte a modell alkalmazását, 51 olyan betegnél, akik műtétre voltak előjegyezve. Ebben a betegpopulációban a rendellenes teszteredmények 91,3 százaléka volt ováriumkarcinóma, azaz nagyon alacsony volt az álpozitív eredmények aránya.
A kutatók megvizsgálták a mikro-RNS-ek biológiai relevanciáját is, és azt találták, hogy a mikro-RNS molekulák mennyisége a daganat műtéti eltávolítása után lecsökken.