Csökkentheti a szívinfarktus kockázatát egy gyulladásgátló szer
Egy új kutatás eredményei szerint a kanakinumab forradalmi áttörést hozhat a szívinfarktus kockázatának csökkentésében, akár 15 százalékkal is mérsékelve az ismételt infarktus kockázatát.
A kutatás eredményeit megkérdőjelezők viszont felvetették a hatóanyag alkalmazása során fellépő mellékhatások kockázatát, többek között potenciálisan halálos kimenetelű fertőzések veszélyét.
A közel 40 országban végzett kutatás során 10 ezer olyan beteget kezeltek a háromhavonta adagolt gyulladásgátló kanakinumabbal, akik korábban szívinfarktust szenvedtek. A betegeket legfeljebb négy évig monitorozták. Az eredmények a kutatók szerint minden várakozást felülmúltak, összehasonlítva a csak sztatinokat szedő betegeknél tapasztalt kockázatcsökkenéssel. Ugyanakkor a potenciálisan halálos infekciókra és szepszisre is szignifikánsan magas incidencia volt jellemző a kezelés során.
Az eredményeket az Európai Kardiológiai Társaság barcelonai kongresszusán tették közzé.
A kanakinumab eredetileg egy rheumatoid arthritis kezelésére kifejlesztett gyógyszer, szerkezetileg az IgG1/κ izotípusba tartozó, humán eredű, monoklonális humán interleukin-1 béta (IL-1 béta) fehérje ellenes antitest. A kanakinumab nagy affinitással, specifikusan kötődik a humán IL-1 béta nevű fehérjéhez, és azáltal, hogy blokkolja az IL-1-nek a receptorrokkal való kölcsönhatását, semlegesíti a humán IL-1 béta biológiai aktivitását, ezáltal megelőzi az IL-1 béta-indukálta génaktivációt, és a gyulladásos mediátorok képződését.
A kutatók már korábban is felvetették az ok-okozati összefüggés lehetőségét az infarktus és bizonyos erek gyulladása között, de ezt emberekben még eddig nem sikerült bizonyítani. A kutatás vezetője szerint ez az első alkalom, hogy tudományos vizsgálattal igazolták, hogy a gyulladásgátlás a koleszterinszinttől függetlenül is mérsékli a kardiovaszkuláris kockázatot. Dr. Ridker szerint ez a felfedezés megnyithatja a preventív kardiológia új fejezetét, sőt akár bizonyos daganatos betegségek progressziójának lelassításában is szerepet játszhat.
A stanfordi egyetem vezetősége viszont óvatosságra intett az eredmények értelmezésével kapcsolatban. Az egyetem orvostudományi karának dékánja szerint a gyulladásgátlók hatásossága mérsékelt, és a kanakinumab abszolút klinikai haszna nem támasztja alá annak rutin alkalmazását addig, amíg nem tudunk meg többet a hatóanyag biztonságosságáról és hatásosságáról, illetve a kezelés költséghatékonyságáról.
Más kutatók szerint az új kezelési lehetőség segítene azoknak a betegeknek, akiknél magas az ismételt szívinfarktus kockázata, de a sztatinkezelés nem elégséges számukra.
BBC
