Súlyos lemaradásban van Magyarország a kórház fertőzések megelőzésében
Az ausztriai kórházakban átlagosan 75 liter kézfertőtlenítő fogy 1000 ápolási nap alatt. Magyarországon ez a szám 37 liter.
Németországban 51 vérmintát vesznek, hogy teszteljék a betegeket kórházi fertőzésre ugyanúgy 1000 ápolási nap alatt. Itthon ez kevesebb mint 13 alkalommal történik meg. Észtországban a kórházi szobák 20 százaléka alkalmas arra, hogy a fertőző betegek elkülönítve lábadozhassanak. A magyar kórházakban 3 százalék ez az arány. Ez csak néhány olyan statisztikai adat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által készített, néhány évente elvégzett felmérésből, amely a magyar egészségügy lemaradását mutatja más európai országokhoz képest.
Ezeknek a mutatóknak ráadásul különleges jelentőségük is van: mindhárom tényező – a kézfertőtlenítő, a mintavétel és a betegek elkülönítése – kulcsfontosságú a veszélyes, akár halált is okozó kórházi fertőzésekkel szemben.
Azok a kórházak, amelyeknek elmaradásuk van ezeken a területeken, sokkal kisebb eséllyel veszik fel a harcot ezekkel a megbetegedésekkel szemben - írta a Telex Direkt36 rovata. Kiderítették azt is, melyek az ebből a szempontból különösen rosszul teljesítő magyar nagykórházak. Kikérték a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól (NNGYK) az ezekre vonatkozó adatokat, és ezekből látszott, hogy például a budapesti Szent János Kórházban és a szintén fővárosi Jahn Ferenc Kórházban arányaiban kevés olyan tesztet végeznek, amelyekből kiderülne, hogy egy-egy beteg kórházi fertőzést kapott-e el. Ezek ráadásul olyan kórházak, ahol korábbi elemzések szerint még az alacsony mintavétel ellenére is gyakran azonosítanak fertőzéseket az egészségügyi ellátás során. Tehát felvetődik esetükben az összefüggés, hogy ha többet tesztelnének, akkor még több fertőzést találnának. Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium, az NNGYK és a kórházak fenntartásáért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság nem reagált a Direkt36 kérdéseire.
Telex
