Munkaerőhiány az egészségügyben - globális kihívások
Világszerte aggasztó problémává vált az egészségügyi dolgozók számának folyamatos csökkenése és átlagéletkoruk emelkedése. Európa még viszonylag kedvező helyzetben van, de egyes országokban már komoly problémák jelentkeznek, és a jövő sem ígérkezik fényesebbnek.
A Nemzetközi Világszervezet (WHO) aggodalommal figyeli az egészségügyi munkaerő hiányának növekedését, és előrejelzései szerint 2030-ra további tízmillióval csökkenhet az egészségügyi dolgozók száma, különösen a kis és közepes gazdasági erejű országokban. A fő problémákat az alulfinanszírozottság és az oktatási rendszerek hiánya okozza, valamint a szakképzett munkaerő elvándorlása a jobban fizető területekre.
Az egészségügyben dolgozók többsége nő, és a szakértők szerint a fiatal szakemberek elvándorlása demográfiai problémákat is okozhat. Ráadásul az egészségügyi személyzet öregszik, és sok országban nincs megfelelő utánpótlás, ami súlyos következményekkel járhat az egészségügyi rendszerekre és a társadalomra nézve.
Az Európai Unióban is problémás a helyzet, és bár néhány ország, mint Ausztria, jobban áll az orvosok arányát tekintve, itt 100 ezer főre vetítve 540 praktizáló orvos jut. Magyarország azok közé tartozik, ahol az arányok kedvezőtlenebbek: 100 ezer főre vetítve 329,83. Németországban található a legtöbb egészségügyi dolgozó, de a lakossághoz viszonyított arány már nem olyan jó: 100 ezer főre vetítve 452,97. Olaszországban sok engedéllyel rendelkező egészségügyi szakember van, de a ténylegesen alacsonyabb a praktizálók száma: 100 ezer főre vetítve 410, és az idősebb szakemberek aránya az átlagnál is magasabb. Az országot évente több mint ezren hagyják el. Szerbiában a legrosszabb az arány Európában, itt csak 302,93 ez a mutató.
vg.hu
