Megvédi a magzatot a Zika-fertőzéstől egy maláriaellenes szer

Állatkísérletekben azt is feltárták, hogy egy maláriaellenes szer, amely beavatkozik ebbe a folyamatba, megvédi a magzatot a vírusfertőzéstől. A vizsgálat gyógyszer már rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, és terhes nőknél is alkalmazható más indikációkban.

„Eredményeink szerint a hidroxi-kloroqin hatékonyan gátolja a magzati vírustranszmissziót” – mondta a tanulmány szerzője. „Ezt a gyógyszert jelenleg is alkalmazzák terhes nőknél malária kezelésére, és véleményünk szerint megfontolandó a hatásosság értékelése a Zika-fertőzés kockázatának csökkentésére terhes nőknél, illetve a betegség kialakulásának megakadályozására a magzatok esetében.”

A kutatás eredményei a The Journal of Experimental Medicine folyóiratban jelentek meg.

2015 végén Brazíliában figyelték meg először orvosok a mikrokefáliás újszülöttek számának hirtelen emelkedését, majd az elváltozás hátterében nem sokkal később azonosították a szúnyogok által terjesztett Zika-vírust, amely több dél-amerikai országra is továbbterjedt. Az orvosok a szúnyogcsípés megelőzésén kívül nem tudtak tanácsot adni a terhes nőknek a prevencióval kapcsolatban, és még ma sincs forgalomban lévő gyógyszer vagy vakcina, ami megvédené a terhes nőket és magzataikat a Zika-fertőzéssel szemben.

A magzat fertőzésekkel szembeni védelmi vonalának utolsó eleme a placenta, és a kutatók igazolták, hogy a hatékony placenta barrier egyik lényeges része az autofágia. A kutatók azt is kimutatták, hogy a Zika-vírus nem csak behatolni képes a placentába, hanem ott szaporodni is tud.

Ennek a folyamatnak a feltárására a kutatók humán placentasejteket fertőztek meg Zika-vírussal, és azt találták, hogy a vírusexpozíció hatására aktiválódtak az autofágiával összefüggő gének. Viszont amikor a kutatók gyógyszeres kezeléssel próbálták az autofágiát serkenteni, a Zikával fertőzött sejtek száma megnövekedett, az autofágiát gátló szerek hatására pedig csökkent a vírussal fertőzött placentasejtek száma.

A kutatók egereken is igazolták ezeket az eredményeket: vemhes állatok két csoportját fertőzték meg Zika-vírussal, az egyik csoportban az autofágia folyamata gátolt volt, a másikban normálisan működött. Öt nappal a fertőzés után a gyenge autofágiás válasszal rendelkező állatoknál körülbelül azonos szintű volt a vírus mennyisége a vérben, mint a normál autofágiás csoportban, de az első csoportban a kutatók a placentában és a magzatok agyában csak tizedannyi vírust találtak, és kisebb mértékű volt a placenta károsodása is.

„Úgy tűnik, hogy a Zika-vírus kihasználja az autofágiát, és a saját túlélését és szaporodását segíti elő általa” – mondta a kutatás vezetője.

Mivel a hidroxi-kloroqin gátolja az autofágiát, a kutatók felvetették a kérdést, hogy védelmet biztosíthat-e a magzatok számára a Zika-fertőzéssel szemben. Ennek feltárására megismételték az egereken végzett kísérletet olyan állatokon, amelyeknek normális volt az autofágiás válaszreakciója. A nőstény álaltokat a vemhesség kilencedik napján megfertőzték Zika-vírussal, majd hidroxi-kloroqint vagy placebót adtak az állatoknak naponta egyszer öt napon keresztül.

A kezelés után a kutatók hidroxi-kloroqinnal kezelt egerek placentájában és magzataiban szignifikánsan kevesebb vírust találtak, valamint a placenták is kevésbé károsodtak és a magzatoknál is helyreállt a normál fejlődés.

Bár a hidroxi-kloroqint már egy ideje alkalmazzák terhes nőknél rövid időtartamú kezelésre biztonságossági kockázat nélkül, a kutatók felhívják a figyelmet, hogy további vizsgálatokra van szükség, mielőtt terhes nőknél alkalmazni lehetne a Zika-fertőzés prevenciójára.