Magas a kórházi fertőzések prevalenciája
Az Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) becslése szerint Európában évente mintegy 9 millió esetben lép fel kórházi kezeléssel összefüggő fertőzés, illetve az átfogó felmérés azt is feltárta, hogy számos országban rendkívül kevés mikrobiológiai vizsgálatot végeznek.
Az elemzés szerint rövid távú kórházi kezelés esetén minden 15 betegre jut 1 fertőzés, míg hosszú távú gondozásban részesülők esetén 24 ellátottra jut egy infekció. A felmérés eredményéről a Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek európai kongresszusán számoltak be Amszterdamban.
„Az elemzésünk alátámasztja, hogy a kórházi fertőzések Európában továbbra is jelentős egészségügyi fenyegetést jelentenek” – mondta az ECDC munkatársa. „A mikrobiológiai vizsgálatok alacsony száma sajnos nagymértékben akadályozza a hatékony kezelést, illetve a potenciális járványok felismerését is.”
2016-ban az ECDC becslése szerint a kórházi fertőzések (pl. tüdőgyulladás, húgyúti fertőzések, C. difficile fertőzés) által jelentett teher meghaladta az összes egyéb fertőzésből eredő terhet (amibe beletartozik az influenza, HIV/AIDS, tbc).
A legfrissebb ECDC felmérés elkészítésekor standardizált kérdőíveket használtak, az elemzésbe összesen 310 755 hospitalizált beteget és 117 138 egyéb gondozásban részesülő beteget vontak be. Az eredmények szerint a kórházban ápolt betegek 6,5 százalékánál, illetve az egyéb intézményekben gondozott betegek 3,9 százalékánál állt fenn legalább egy noszokomiális fertőzés.
Az országos adatok közötti eltérések nagyrészt arra vezethetőek vissza, hogy a bizonyos országokban – például Magyarországon, Litvániában és Romániában – jóval alacsonyabb a mikrobiológiai vizsgálatok száma, mivel kevesebb vizsgálattal kevesebb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést lehet detektálni. A legtöbb mikrobiológiai vizsgálatot Belgiumban, Finnországban és Angliában végzik.
A leggyakoribb infekciók a légúti fertőzések voltak, ezek közül is a pneumonia: az egészségügyi ellátással kapcsolatos összes fertőzés 25 százalékát tették ki ezek a megbetegedések. A második leggyakoribb a húgyúti infekció volt, nagyjából 20 százalékos aránnyal.
A kutatás vezetője szerint rendkívül fontos lenne az ajánlások és irányelvek megfelelő alkalmazása, és a mikrobiológiai vizsgálatok számának növelése azokban az országokban, ahol túl kevés ilyen vizsgálatot végeznek.
Forrás: Alessandro Cassini et al. Burden of Six Healthcare-Associated Infections on European Population Health: Estimating Incidence-Based Disability-Adjusted Life Years through a Population Prevalence-Based Modelling Study, PLOS Medicine (2016). DOI: 10.1371/journal.pmed.1002150
Fordította: Dr. Kaló Anna
