A veszettség 160 embert öl meg naponta
Csaknem 60 ezer ember hal meg évente veszettségben, a halálesetek 95 százaléka pedig Afrikában és Ázsiában történik. Magyarországon elsősorban a rókák hordozzák a kórt, de ha nem megfelelő a védekezés, a háziállatok és a haszonállatok is megfertőződhetnek.
Többek között az ENSZ és a WHO célja most az, hogy 2030-ig teljesen felszámolják a veszettség miatti elhalálozást.
Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, itt ugyanis már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, elsősorban a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a háziállatok, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek. Ennek okán több nemzetközi szervezet, mint az ENSZ és a WHO tervei között is szerepel, hogy 2030-ig teljesen felszámolják a veszettség miatti elhalálozást. A veszettség elleni küzdelem világnapja szeptember 28-a.
A WHO szerint a veszettség a világ egyik leghalálosabb fertőző vírusa, amely hozzávetőlegesen 160 embert öl meg naponta. Ez 1 embert jelent 10 percenként, akiknek a 40 százaléka gyerek.
Még azokban az országokban is, amelyekről azt gondoljuk, hogy veszettségmentesek, a más területekről érkező állatok miatt a veszettség állandó fenyegetésként van jelen. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felelős a veszettségmentesítésért. A hivatal összesítése szerint hazánk nem veszettségmentes, minden évben előfordul pár eset.
A házi kedvencek elsősorban veszett vadállatokkal való érintkezés során fertőződhetnek meg. A vadon élő állatok közül Kelet-Közép-Európában a rókák a leggyakoribb hordozói a kórnak, de a haszonállatok - sertések, baromfik, kérődzők - sincsenek biztonságban, ugyanakkor még a lovak is elkaphatják a veszettséget.
A veszettség 100 százalékban megelőzhető a megfelelő oltásokkal és figyelemfelhívó programokkal. A fertőzés elterjedésének megelőzése érdekében Magyarországon a három hónaposnál idősebb kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását jogszabály írja elő. A macskáknál a védőoltás nincs szabályozva, de javasolt. Emellett a magyar állategészségügyi szolgálat évente kétszer végzi a rókaállomány vakcinázását.
A betegség tünetei között a hirtelen megváltozott viselkedés és folyamatosan súlyosbodó bénulás a legjellemzőbbek, emellett izgatott, agresszív viselkedés vagy fásultság is jelentkezhet.
Magyarországon utoljára 1994-ben fordult elő emberi halálozás veszettség miatt, mert a sérültek nem fordultak időben orvoshoz.
Agrárszektor
