Megjelenés: 2018. 05. 09.

Továbbra is magas a kórházi fertőzések gyakorisága

2008 óta javuló tendencia figyelhető meg, ám még mindig magas a kórházi fertőzésekben szenvedő betegek aránya: a páciensek 8,4%-a érintett – derül ki az ECDC legfrissebb jelentéséből.

hirdetés

Az európai klinikák felkészültsége nőtt az utóbbi években, de az intenzív osztályon kezelt páciensek között továbbra is magas a fertőzési kockázat a gyakran használt katéterek és lélegeztető gépek miatt. A European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) éves jelentése szerint 2016-ban az intenzíven két napnál tovább kezelt páciensek nem kevesebb, mint 8,4%-a szenvedett nosocomialis fertőzésben.

2016-ban 15 ország kórházainak 1159 intenzív osztálya tette közzé arra vonatkozó adatait, hány nosocomialis fertőzést regisztráltak (2008-ban 13 ország 897 kórháza közölt adatot). Nosocomialisnak olyan fertőzés tekinthető, amelyet az intenzív osztályon eltöltött második nap után újonnan diagnosztizálnak.

A legfrissebb éves jelentés szerint a pneumonia messze a leggyakoribb kórházi fertőzés. Az intenzív osztályon két napnál többet eltöltött páciensek 4%-a fertőződik meg. A fertőzések 97%-a az intubált pácienseknél lép fel. A jelentés szerint Európa-szerte nagy eltérések mutatkoznak. Skóciában 1000 intubációs állomásonként 2,8, míg Lengyelországban 17,8 volt az incidens aránya. A pneumonia leggyakoribb kiváltója jelenleg a Pseudomonas aeruginosa, melyet a Staphylococcus aureus, a Klebsiella spp. és az Escherichia coli követ.

Második helyen a vérkeringéssel kapcsolatos fertőzések állnak, melyek a páciensek 3,7%-ánál lépnek fel. A legtöbb bakteriális fertőzés (43,6%) a katéterekhez, illetve katéterezéshez volt köthető, ezt követték más fertőzések (35,1%). 21,4%-ban a fertőzés okát nem sikerült feltárni. A fertőzés leginkább pulmonális volt (41,8%), megelőzve a gasztroenterológiai (20,8%) és a húgyúti fertőzéseket (18,7%), a bőr és lágyrészek fertőzéseit (5,6%) valamint a műtéti sebek körül kialakult fertőzéseket (4,1%). A bakteriális fertőzések tekintetében is jelentős különbségek figyelhetők meg Európában. 1000 eltöltött napra vonatkozóan az érték Luxemburgban a legalacsonyabb (1,4), Lengyelországban a legmagasabb (6,4). Leggyakoribb kiváltói jelenleg a koaguláz-negatív Staphylococcusok, melyeket az Enterococcus spp., a Klebsiella spp. és a Staphylococcus aureus követ.

Húgyúti fertőzésben 2016-ban a páciensek 1,9%-a szenvedett. Az intenzív osztályon kezelt páciensek 87%-a kapott valamilyen hólyagkatétert, a fertőzések 99,3%-a köthető ezzel össze. A leggyakoribb izolált mikroorganizmus a Escherichia coli, melyet az Enterococcus spp., a Pseudomonas aeruginosa és a Klebsiella spp. követ.

Az intenzív osztályon szerzett fertőzéseknél a következő rezisztencia értékek voltak megfigyelhetők: oxacillin-rezisztencia (MRSA) a Staphylococcus aureus-fertőzöttek 29,9%-ánál, vancomycin-rezisztencia az Enterococcus-spp.-fertőzöttek 7,3%-ánál, ceftazidim-rezisztencia a P. aeruginosa-fertőzöttek 23,0%-ánál és cephalosporin-rezisztencia az E. coli-fertőzöttek 18,1%-ánál, a Klebsiella spp.-fertőzöttek 37,8%-ánál és az Enterobacter spp.-fertőzöttek 32,1%-ánál. Carbapenem-rezisztenciát fedeztek fel a Klebsiella spp.-fertőzöttek 10,7%-ánál, illetve az E. coli-fertőzöttek 0,8%-ánál, az Enterobacter spp.-fertőzöttek 2,6%-ánál, a P. aeruginosa-fertőzöttek 26,4%-ánál és az Acinetobacter baumannii-fertőzöttek 66,1%-ánál.