Magyarországon továbbra is riasztóan magas a vastagbélrák gyakorisága és mortalitása

Az európai adatok önmagukban is aggodalomra adhatnak okot: a kontinens országaiban valamennyi diagnosztizált daganatos megbetegedés 14,3%-a kolorektális rák, ez az arány nálunk 16,7 százalék. Európában a férfiaknál a harmadik, a nőknél a második leggyakoribb ráktípus, Magyarország az első helyen áll a férfiak vonatkozásában, míg harmadik helyen van a nők esetében. A kontinens országainak átlagában a százezer lakosra jutó új megbetegedések száma évi 68 (férfiaknál 79, nőknél 54), nálunk a férfiak körében évi 150 fölötti, nők esetében körülbelül 80 körüli ez a szám.

Az európai gasztroenterológiai szakmai társaságokat tömörítő EU-s szervezet becslése alapján a földrész 31 államában 2018-ban 215 ezer ember halt meg vastag- és végbéldaganatban, ami azt jelenti, hogy hárompercenként veszíti el valaki az életét ebben a betegségben.

Külön aggodalomra ad okot, hogy ez a daganattípus egyre szélesebb körben terjed a fiatal felnőttek között is: évente 6%-kal nő a diagnosztizált esetek száma. A magyarországi életkor-specifikus vastagbélrákos halálozási arányszámok a legrosszabbak Európában, mintegy 200%-kal múlják felül a listavezető Ciprus mutatóit. Két évvel ezelőtt hazánkban (2018-ban) 10809 új esetet diagnosztizáltak, és hozzávetőleg ötezren haltak meg vastag-és végbélrákban.

Egyértelműen a szűrés az, ami a tünetmentes állapotban lévő jóindulatú vagy korai, és még gyógyítható rosszindulatú elváltozások felismerése révén csökkenti a halálozást. A szűrés minden fajtájára igaz ez, akár széklet vérteszttel, akár endoszkópiával, akár CT kolonoszkópiával történik a szűrés, vagy ezek kombinációjával. Semmi újat nem kell feltalálnunk, maximum a létező módszerek tökéletesítésével (például széklet vérteszt helyett vagy azzal kombinálva széklet DNS teszt, újabb, nagyobb képfelbontású endoszkópok alkalmazása) csökkenteni a téves pozitív esetek arányát, minimalizálni a kellemetlenségeket és ezáltal növelni a részvételt.

Nem elég hatékony a hazai szűrőprogram

Az EU által megadott referenciaértékek alapján a vastagbélrákszűrésben az elfogadható részvételi arány 45%-tól kezdődik, a célkitűzés a 65% elérése. Ez azt jelentené, hogy 3 megszólított lakosból 2 visszajuttatja a székletcsomagját további vizsgálatra. A rendelkezésünkre álló adatok alapján nálunk 528 725 ezer ember kapott meghívót a vizsgálatra, közülük 187 436-an vették át a mintavételi csomagot és 164 405-en vissza is küldték a mintát. Ez 31%-os részvételi arányt jelent, mely messze elmarad nemcsak a célul kitűzött 65%-tól, hanem a minimálisan elfogadható 45%-tól is, az EU átlag egyébként két évvel ezelőtti adatok alapján 38% volt. Nálunk 31044 nem negatív eredmény született, mely közel 19%-nak felel meg, ez jóval felülmúlja a pár évvel ezelőtti Csongrád megyei pilot lakosságszűrés 12%-os értékét, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy pár év alatt is sokat romlott a helyzet. A kolonoszkópián való megjelenés elfogadható minimuma 90% lenne, egyelőre 3,6% a vizsgálatot biztosan lemondók aránya, viszont 7270 esetben végeztek eddig állami keretek között vizsgálatot (ez az összes kiszűrt eset 23,4%-a csupán; így jelenleg a kolonoszkópos részvételi arány nem becsülhető meg. A vizsgálatok polipot 57%-ban (4167 esetben), rosszindulatú elváltozást eddig 6,9%-ban (506 esetben) találtak.

A szűrőprogramok természetesen költségesek, de életnyereséggel járnak, csökkentik a sebészeti beavatkozások és az onkológiai ellátások számát, emiatt költséghatékonyak. Azonban ennek pontos mértéke kérdéses, Európából nincs olyan egészségközgazdász publikáció, mely ezt korrektül kiszámította volna, az USA adatok pedig nehezen értelmezhetőek hazánkban. A kolorektális rák kezelése az Egyesült Királyságban élő 8,6 millió lakos esetében évi több mint 480 millió fontba kerül. Spanyolországban a 46,6 millió embernél ez évi 623,9 millió euró költséget jelent.

A szűrés minden formája költséghatékony. Az első stádiumú daganatnál még gyakran elég az endoszkópos ellátás, a második stádiumban műtét, a harmadiktól pedig a műtét mellett kemo/sugárterápia is kell. A stádium növekedésével exponenciálisan növekszenek az ellátási költségek. A már említett spanyolországi vizsgálat adatai szerint az első stádiumban felismert daganatos elváltozás kezelési költsége hozzávetőleg 8644 euró volt betegenként, ezzel szemben a negyedik stádiumban felismert elváltozás esetében ez a költség csaknem megháromszorozódik. A szűrés és a korai felismerés szerepét támasztja alá az is, hogy az első stádiumban felismert vastagbéldaganat 5 éves túlélési rátája 90%, míg a második stádiumban diagnosztizálté 71 % - nem csekély ez a különbség.

Bár évtizedek óta harcol a gasztroenterológus szakma a szűrés bevezetéséért, a jelen helyzetben (munkaerőhiány, endoszkópos laborok felszereltségi problémái) a közfinanszírozott ellátórendszer sem győzné a szűrő kolonoszkópiák számát jóval magasabb részvétel mellett. A megelőző több éves előkészítő munkák során elvégzett minőségi felmérések alapján mintegy 50 endoszkópos munkahely bizonyult alkalmasnak a szűrésre – hiszen a szűrés, panaszmentes egyének minél magasabb szintű, lehetőleg fájdalommentes vizsgálata, a talált polypok szakszerű, szövődménymentes eltávolítása a legmagasabb szintű szakmai feladatok közé tartozik. Nyilvánvaló, hogy már eddig is több beteg választotta a szűrő kolonoszkópia elvégzése céljából a magánellátást, így célszerű lenne elvégezni ezek felmérését, a minőségi mutatók felállítását, hogy eldönthető legyen, hány magánszolgáltató felel meg a szűrési minimumfeltételeknek, és ez mennyiben jelenthetne megoldást a megnövekvő endoszkópos feladatok ellátásában.