Kutyák védhetnek, madarak árthatnak: Crohn-betegség és környezeti hatások

A Crohn-betegség multifaktoriális eredete

Úgy tűnik, hogy a Crohn-betegség kialakulásában a genetikai hajlam fontos szerepet játszik. Ugyanakkor ikervizsgálatok azt mutatják, hogy a környezeti tényezők döntően befolyásolják a betegség lefolyását. Feltételezések szerint ezek a tényezők hatással vannak a bélmikrobiomra, és ezáltal befolyásolják a bélnyálkahártya immunreakcióját és az epitélium barrierefunkcióját. Azonban még mindig nem pontosan ismert, mely konkrét környezeti tényezők játszanak szerepet a Crohn-betegség kialakulásában.

Egy friss kanadai tanulmányban Crohn-betegségben szenvedők 4 540 tünetmentes, elsőfokú rokonát vizsgálták. Egy részletes kérdőív segítségével gyűjtöttek adatokat a potenciális környezeti hatásokról és demográfiai jellemzőkről. A vizsgált változók közül négy szignifikánsan összefüggött a Crohn-betegség kialakulásának kockázatával.

A kutyák és a nagycsaládok védő hatást gyakorolhatnak

Azoknál, akik 5 és 15 éves koruk között kutyával éltek együtt, 39%-kal alacsonyabb volt a Crohn-betegség kialakulásának kockázata, mint a hasonló korú kontrollcsoportban. Azoknál a személyeknél pedig, akik három vagy többtagú családban nőttek fel, ez a kockázat 57%-kal csökkent. Ezzel szemben a madarakkal való együttélés csaknem megháromszorozta a kockázatot (HR 2,84). Továbbá kétszer magasabb volt a Crohn-betegség kialakulásának esélye, ha az elsőfokú érintett rokon testvér volt.

Különböző patomechanizmusok játszanak szerepet

A kutatók részletesen vizsgálták a Crohn-betegség kialakulásában szerepet játszó lehetséges patomechanizmusokat. A bélpermeabilitás zavara már régóta fontos tényezőként merült fel a Crohn-betegség patogenezisében. A résztvevőknek meghatározott mennyiségű laktózt és mannitolt adtak be. A mannitol könnyen felszívódik a bélfalon keresztül, míg a sokkal nagyobb méretű laktóz csak korlátozott mértékben szívódik fel. Ha a laktóz jelentős része felszívódik, az a bél barrier-funkciójának zavarára utal. Azoknál, akik kutyákkal éltek együtt, szignifikánsan alacsonyabb bélpermeabilitást figyeltek meg.

Ezenkívül a kutatók a vizsgálati alanyok székletében mérték a calprotectin (FCP) szintjét, amely a szubklinikai gyulladás egyik markere. Kimutatták, hogy a madarakkal való együttélés összefüggésben állt az FCP-szintek emelkedésével. Különösen azoknál, akik 5 és 15 éves koruk között madarakkal éltek együtt, az FCP-szintek 100 mg/g feletti értékei körülbelül kétszer gyakrabban fordultak elő. Ezzel szemben az FCP-szintek és a kutyákkal vagy nagycsaláddal történő együttélés között nem találtak összefüggést. Az eredményeket azonban óvatosan kell értékelni, mivel a vizsgált csoport viszonylag kicsi volt (176 fő).

Magasabb mikrobiomdiverzitás és bél egészsége

Ezek a megfigyelések valószínűleg a mikrobiommal magyarázhatók. Azoknál az embereknél, akik 5 és 15 éves koruk között kutyákkal éltek együtt, magasabb mikrobiomdiverzitást figyeltek meg. Ezenkívül olyan baktériumtörzsek voltak jelen, amelyeket a bél egészségével hoznak összefüggésbe.

A tanulmány gyengeségei és következtetések

A tanulmánynak több gyengesége is van. Az adatokat kérdőívek alapján gyűjtötték össze, amelyekben az információk részben retrospektíven kerültek felidézésre. Továbbá előfordulhat, hogy nem azonosították az összes releváns befolyásoló tényezőt.

Az eredmények ugyanakkor támogatják azt az egyre növekvő bizonyosságot, miszerint a háziállatokkal való kapcsolatnak potenciális egészségügyi előnyei lehetnek, különösen olyan személyek esetében, akiknél fokozott a Crohn-betegség kockázata. További kutatásokra van szükség ennek az összefüggésnek a pontosabb megértéséhez.